A táplálkozásban is megokosodunk

Ezek közül az új édesítőszerekről, a hozzáadott pozitív értékkel rendelkező (funkcionális) élelmiszerekről, valamint a személyre szabott tápanyagbevitelt célzó nutrigenomikáról és nutrigenetikáról közölt ismereteket hiílevelében a Magyar Dietetikusok Oszágos Szövetsége (MDOSZ).

Az anyatejjel szívjuk magunkba

Az édes íz az anyatej révén már születésünktől kezdve biztonsággal és kellemes kedélyállapottal társul, ám manapság gyakran keveredik a bűntudat érzésével az elhízással vélt kapcsolata miatt. A kellemes testi-lelki állapot megtapasztalása iránti törekvés emberi mivoltunkból eredően szükségszerű, az elmúlt években ezért több édesítőszer (ami alatt nem csak a mesterséges édesítőszereket értjük) is résztvevőjévé vált étrendünknek. Az energiát nem tartalmazó, valamint a kisebb mértékű, elhúzódóbb vércukor-emelkedést eredményező energiát adó édesítőszerek és az ezekkel készült élelmiszerek kezdetben csak a cukorbetegek diétájának részét képezték, ám lassan az energia-bevitelt kontrolláló, fogyókúrázó vagy karcsú vonalaikat megőrizni kívánó emberek étrendjében is szerepet kaptak.

Az édes íz biztonságos forrásai

Ahogy szélesedett az édesítőszerek piaca, egyre több támadás érte egy-egy, már engedélyezett fajtájukat és számos vizsgálat kívánta megcáfolni fogyasztásuk biztonságát. Ennek eredményeképpen ez év májusában az Európai Bizottság arra kérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (EFSA), hogy teljes körű felülvizsgálatot végezzen a mesterséges édesítőszerek és kiemelten az aszpartám fogyasztásának biztonságát illetően. Alapos felülvizsgálatot követően azonban az EFSA nem talált megfelelő és elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy felülírja az aszpartám, vagy egyéb, az Európai Unióban engedélyezett mesterséges édesítőszerek biztonságos használatára vonatkozó szabályozását, így hivatalosan is igazolást nyert, hogy az engedélyezett édesítőszerek továbbra is biztonsággal fogyaszthatóak.

Jázminpakóca és nyírfacukor

Egyre nagyobb teret hódítanak a piacra újonnan bekerülő, a cukornál kisebb energiatartalommal bíró édesítőszerek. A nyírfacukor (xilit) édesítőereje például a cukoréval azonos, míg energiamennyisége kétharmada a cukorénak. Az Európai Unióban engedélyezett  édesítőszerek legújabb tagja, a sztevia (jázminpakóca) előtt is ígéretes jövő áll, hisz 200-300-szor édesebb a cukornál, miközben energiamentesnek tekinthető. 2008-ban az Egyesített FAO/WHO Élelmiszer-Adalékanyag Szakértői Bizottság (JECFA) 0-4 mg/testtömegkg-ban határozta meg az elfogadható napi beviteli értékét, ami 240 mg napi mennyiségnek felel meg egy 60 kg-os nő, vagy 280 mg-nak egy 70 kg-os férfi esetében. Ezt a mennyiséget az EFSA 2010-ben megerősítette, mint biztonságos napi beviteli (Acceptable Daily Intake, ADI) értéket, míg ez év novemberében az EU végleges szabályozói engedélyt adott a sztevia-alapú édesítőszerek használatára.

Összességében elmondható, hogy az édesítőszerek fogyasztására ugyanúgy vonatkozik a táplálkozás egészét jellemző mondás, hogy a változatosság gyönyörködtet.

Hozzáadott pozitív értékkel rendelkező élelmiszerek

Ahogy az édes ízt kölcsönző termékek, úgy a hiánybetegségek kiküszöbölésére is alkalmas, táplálkozási előnyökkel és élvezeti értékekkel rendelkező élelmiszerek piaca is állandó fejlődésben van. A hozzáadott pozitív értékkel rendelkező (gyakran „funkcionális"-ként emlegetett) élelmiszerek nem kapszulák vagy porok, ellenben olyan mindennapi élelmiszerek, amelyek jótékonyan hatnak a test egy vagy több megcélzott működésére. Ide tartoznak mindenek előtt a biológiailag kiemelkedően előnyös összetevőkkel rendelkező nemesítéssel, vagy más módon kiválasztott természetes élelmi anyagok, továbbá például a vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsított üdítőitalok; a kalciummal, vassal, szelénnel, folsavval, cinkkel kiegészített gabonatermékek, pékáruk; a probiotikus kultúrával erjesztett tejtermékek; margarinok; az ómega-3 zsírsavakban gazdag tojások; valamint az újdonságként számon tartott gabonafélékkel erjesztett gyümölcsitalok. Az élelmiszeripar ezen ágazata fejlődik a legdinamikusabban, 10 év alatt közel 70 milliárd dollárral növekedett éves forgalmuk. Míg az élelmiszeripar más területein 2-3 százalékos éves növekedéssel számolnak az elemzők, a funkcionális élelmiszerek piacán 5-10 százalékos bővülést jövendölnek.

A jövő vívmányai

Minden ember egyedi és megismételhetetlen, így a táplálkozástudomány legfőbb és legjelentősebb vívmánya a személyre szabott tápanyag-beviteli ajánlások létrehozása. Ennek megvalósítását célozzák meg a táplálkozástudomány innovatív irányai, a nutrigenomika és a nutrigenetika. A nutrigenomika által feltárható tápanyagok DNS- re, fehérjékre és anyagcsere folyamatokra gyakorolt hatása, míg a nutrigenetika révén megismerhető, hogy genetikai felépítésünk hogyan képes befolyásolni a táplálkozás és betegségek közti kölcsönhatást, illetve hogy miként hatnak génjeink egyes tápanyagok hasznosulására. A nutrigenomika akár az elsődleges megelőzés eszközévé is válhat, ugyanis amennyiben az egyén genetikai felépítését már a korai életkorban megismerjük, táplálkozását időben a helyes irányba tudjuk terelni. Jelenleg is léteznek már olyan éttermek Európában, ahol olyan rendszerekkel állítják össze az ajánlott menüsort, amelyek alkalmazkodnak energiaszükségletünkhöz. Ám nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a jelenben és a jövőben is a dietetikus lesz az a szakember, aki szaktudásával és tapasztalatával a legszélesebb körű és legmegalapozottabb tanáccsal tud szolgálni a személyre szabott tápanyagbevitelt és az ehhez illeszkedő étrendet illetően.