A tüdőrák sokáig tünetmentes!

Sokan hajlamosak legyinteni a megelőző jellegű szűrővizsgálatokra, főleg azok, akik nem dohányoznak, mert azt gondolják, hogy a hazai statisztikák egyik vezető haláloka – a tüdőrák – őket nem érinti. A tüdő daganatos megbetegedését azonban számos tényező okozhatja, beleértve a családi anamnézis esetén fennálló genetikai hajlamot, a meggyengült immunrendszert, az érzelmi egyensúly hiányát, illetve akár a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminok, nyomelemek, mint például a szelén hiányát is. Ez utóbbi esetén akár hatszorosára is nőhet a daganatos megbetegedés kockázata. A rendszeres és célzott szűrővizsgálatok, mint például a csökkentett sugárdózisú mellkasi CT-vizsgálat révén, pontos kép nyerhető a vizsgált terület állapotáról. A hagyományos röntgen vizsgálattal ellentétben, az akár 2-3 milliméteres elváltozás kimutatására képes eljárással a gyógyulási esély is megnő.

„A külső faktorok közül az egyik legkézenfekvőbb a dohányzás, ami mintegy hetvenszeresére emeli a daganatos megbetegedés kockázatát, de jelentős mértékben járul hozzá annak kialakulásához a környezetszennyezés, valamint a rákkeltő anyagok táplálkozással való bevitele vagy jelenléte is" – hívja fel a figyelmet Dr. Tóth Judit, radiológus szakorvos, a Euromedic Diagnosztikai Központ - Debrecen orvosigazgatója.

A kockázati faktorok csökkentése érdekében az első és legfontosabb lépés a dohányzásról való leszokás, amelynek előnyei már az első naptól érzékelhetőek. Az utolsó elszívott cigarettát követő mintegy 20 perc elteltével a vérnyomás és a pulzusszám visszaáll a normális szintre, 48 óra múlva a nikotin kiürül a szervezetből, 3-9 hónapon belül a tüdőkapacitás 10 százalékkal nő, 1 év alatt a felére csökken a szívroham kockázata, 10 év elteltével pedig felére csökken a tüdőrák kockázata.

A korábbiakban a többségében férfiakra jellemző betegség mára a nőket is elérte. Az ő esetükben fokozottan fontos fiatalosság megőrzését is segíti a dohányzásról való leszokás, hiszen a fakó és ráncosodó bőr visszanyeri az adott életszakaszra jellemző normális színét és állapotát, ami az ápoltság érzése mellett a társadalmi érvényesülésben is segít." – teszi hozzá Dr. Tóth Judit.

Amit a mellkasi CT-vizsgálatról tudni kell
A CT képalkotás röntgensugárral történik, ami sugárterhelést jelent a betegnek. A folyamatos technikai fejlődés következtében azonban a modern CT szerkezetekkel végzett vizsgálatok sugárterhelése lényegesen kevesebb, mint a régebbi készülékekkel végzetteké. A vizsgálat teljes időtartama 5-15 perc, a vizsgált terület nagysága és a tünet függvényében. Az eljárás már néhány milliméteres góc kimutatására is képes. Ez a módszer természetesen nemcsak a daganatos betegségek felfedezésében nyújthat segítséget, hanem a tüdőállományt érintő gyulladásos betegségek diagnosztizálásában is.

A páciens egészsége szempontjából CT-vizsgálat elvégzése akkor javallott, ha a képalkotó diagnosztikai eljárással nyert információ hasznosabb számára, mint a sugárterhelés kockázata. CT vizsgálathoz legtöbbször intravénás kontrasztanyag adás is szükséges, ami ritkán allergiás reakciót is okozhat.