Amikor a hátunkban is érezzük a stresszt

A legújabb kutatások szerint összefüggés áll fenn a nagyagy egy része, a stressz és a tartós fájdalom közt. Dr. Pál Mónika, az Oxygen Medical reumatológusa szerint a feszültség miatti kényszertartások is fokozzák a fájdalmat.

A stressz lehet a tartós fájdalom forrása

A krónikus fájdalomtól szenvedők közül igen sokan nehezen kezelik a stresszt, különösen, ha az átlagosnál kisebb a hippocampusuk mérete. A hippocampus a nagyagy egy része, amelynek szerepe van az emlékezet működésében és a térbeli tájékozódásban is. A Brain című szaklapban publikált cikk szerint a tudósok a következő összefüggéseket mutatták ki:

A stressz hatására aktiválódik egy kortizol nevű hormon, amelynek magasabb szintje összefügg a hippocampus méretével csökkenésével. Vagyis minél kisebb a hippocampus, annál több kortizol termelődik, ami nagyobb fájdalomérzékenységet eredményez és növeli a tartós fájdalom kialakulásának esélyét. Ezen összefüggés jelentősége abban áll, hogy ha az ilyen páciensek megtanulják a stresszt kezelni, a fájdalmaik is jól csökkenthetők.

Dr. Pál Mónika szerint a stressz más okból is vezethet fájdalomhoz:
- A stressz miatti izomfeszülés annyira általános, hogy egy idő után már nem is érezzük. Hogy kinél hol jelentkezik a fájdalom, az teljesen különböző lehet. Az ülőmunkát végzőknél a leggyakoribb stressz miatt kialakult panaszok a nyakat, hátat, vállat érintik, bár a végtagokban is jelentkezhet fájdalom. A helyzetet tovább súlyosbíthatja még az egész napos helytelen tartás, amely önmagában is terheli a gerincet. Épp ezért lenne fontos a jól beállított képernyő, az ergonómiailag jól kiképzett székek és rendszeres mozgás, gerinctorna.

A mozgás remek stresszoldó

A mozgás bizonyítottan az egyik legjobb stresszoldó módszer, különösen a nem túl megterhelő kardioedzés. Természetesen ezt sem szabad hirtelen, felépítés nélkül elkezdeni, a megfelelő ráhangolódás és az edzés előtti izmok, ízületek nyújtása, majd a végén a levezetés elengedhetetlen, hiszen feszes izomzatnál sokkal nagyobb a sérülésveszély. Különösen fontos ilyenkor a hát- és a hasizom megerősítése. Ebben a kérdésben legjobb, ha szakorvos és gyógytornász segítségét kérjük. Nagyon fontos lenne a stresszkezelés helyes módjainak megtanulása, például relaxációval, meditációval, autogén tréninggel, tai-csivel, mediball-lal, jógával.

- Ugyanakkor sokan vannak, akiket éppen a fájdalomtól vagy a fájdalomtól való félelem akadályoz meg a mozgásban. Ilyenkor érdemes olyan gyógyszer- és mellékhatásmentes fájdalomcsökkentő módszerekhez folyamodni, mint a lökéshullám terápia – hangsúlyozza dr. Pál Mónika. – A lökéshullám ugyanis áthatol a test felszínén – miután az orvos egy gél felvitele után a megfelelő kezelőfejjel a kijelölt helyre juttatja a hullámot – beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, oldja a fájdalmas izomcsomókat, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét. Ezáltal a kezelések nem csak a fájdalmat csökkentik, de a valódi okot szüntetik meg a sérült szövetek fokozatos regenerálásával. A terápia eredményessége már az első kezelés után érezhető, de a teljes kúrához 2-6 kezelésre is szükség lehet.