Az ülőmunka nem csak a gerincre veszélyes

A gerinc fájdalmas betegségei mellett agyvérzés, szívinfarktus, szívnagyobbodás és vesebetegség rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre Dr. Darabosné Tim Irma, a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztet.

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás, ezt szemléletes mutatja a Nachemson ábra.

A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárulnak. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le, a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.

A mozgásszegény, ülő életmód az úgynevezett metabolikus szindróma esélyét 26 százalékkal növeli. Dr. Werling Klára belgyógyász elmondta, hogy a szindróma jellegzetességei a magas vércukor- és koleszterinszint, magas vérnyomás, ezek szövődményei a szív- és érrendszeri betegségek. A mindezekkel járó magas vérzsír azért különösen veszélyes, mert érkárosodást okoz agyban, szívben, vesében, így agyvérzést, szívinfarktust, szívnagyobbodást és vesebetegséget okoz.

A doktornő kiemelte, hogy a metabolikus szindrómában előfordulhat egy májbetegsége is (a nem alkohol eredetű zsírmáj), amelyből májzsugor, májrák is kialakulhat. Ráadásul az ilyen elzsírosodásnál, gyulladásnál olyan anyagok szabadulnak fel, melyek az egyébként is meglévő kardiovaszkuláris rizikót tovább növelik, vagyis a betegek nagyobb arányban halnak meg. A metabolikus szindróma alapja, hogy a szervezet ugyan termel inzulint, de ezt a sejtek nem érzékelik, így túltermelés jön létre. Dr. Werling Klára hangsúlyozza, hogy tudományosan kimutatták, hogy a mozgás a sejtek ezen érzéketlenségét csökkenti.

Ahhoz hogy a belek normálisan működjenek szintén sok mozgás, folyadék és rost szükséges. Ha nincs meg valamelyik, emésztési problémákat okozhat (pl. haspuffadást), a belek működés renyhe lesz.

Az ülőmunkát végzőknek arra is oda kell figyelni, ha dagad a lábuk, ez a visszér vagy szívelégtelenség tünete lehet. A mozgáshiány a daganatok kockázatát is növeli (ezt a bélrák és az emlőrák esetében mutatták ki). Mindezekből egyértelmű, hogy az embernek meghatározó mennyiségű mozgásra van szüksége, hogy egészséges maradjon. Sajnos az átlag lakosság nem mozog eleget, pedig a mozgás a legjobb stresszoldó és mivel endorfint szabadít fel, még örömforrás is.