• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Bíztató eredmények a földimogyoró-allergia kezelésében

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Ami nálunk a liszt, vagy a tej, az Egyesült Államokban az a mogyoró.

A táplálékallergiák gyakoriságát tekintve a földimogyoró-allergia régóta listavezető, a mindennapokat is jelentősen megnehezítő betegség becslések szerint közel 2 millió embert érint az Államokban. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy a földimogyoró-allergia által okozott reakciók súlyossági foka az enyhébb, arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémás tünetektől az életveszélyes, légcső duzzanattal is járó anafilaxiás sokkig terjedhet. A betegség gyermekek körében is gyakori, esetükben pedig sokszor nehéz az otthonon kívüli, iskolai étkezések alatt a diéta tartása. A kutatók ezért régóta keresik a megoldást a szervezet „deszenzibilására", vagyis a mogyoróval szembeni túlérzékenység megszüntetésére.

Kizárás helyett hozzászoktatás
A táplálékallergia kezelésének módja, ha a beteg a tüneteket okozó élelmiszert nem fogyasztja. Az immunterápia lényege azonban épp a túlérzékenység megszüntetése: folyamatosan emelt adagokban a szervezetet hozzászoktatni a tüneteket okozó allergénhez. Egy a Lancet folyóirat által ismertetett vizsgálat során a 99, 7 és 16 év közötti résztvevők egyik csoportja 26 hetes immunterápiás kezelésben részesült, ami szájon át, a kezelés alatt fokozatosan emelkedő dózisban mogyoró fehérje szedését jelentette, 800mg-nak megfelelő mennyiségig. A vizsgálat végén az immunterápiás kezelésben részesült gyerekek 84 százalékánál a 800mg fehérje már nem okozott panaszokat. A deszenzitizációt a gyerekek 62 százalékánál sikerült elérni a kezeléssel, náluk 1400mg fehérje fogyasztása után sem jelentkeztek tünetek. Ez megközelítőleg 10 szem mogyorónyi mennyiségnek felel meg. Bármennyire is bíztatóak azonban az eredmények, a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ez még csak egy hosszú folyamat kezdete. Az immunterápia, mogyoróallergia kezelésére szolgáló szakmai protokolljának kidolgozása további vizsgálatokat és időt igényel.

Több éves, eredményes kezelés légúti allergiákra
Habár a mogyoró-allergia kezelésének kidolgozása még gyerekcipőben jár, az immunterápia korántsem számít újdonságnak az allergiások körében. Dr. Balogh Katalin több éve sikerrel alkalmazza a módszert, elsősorban légúti allergia kezelésében. - Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. Hazánkban a kezelés szublingvális, vagyis nyelv alatti formája terjedt el, ez tabletta, vagy cseppek szedését jelenti. A működési mechanizmus ugyanaz: a szervezetet fokozatosan hozzászoktatni a panaszokat okozó allergénhez. A kezeléssel gyerekek és felnőttek körében is szép eredményeket értünk el a leggyakoribb allergén, a parlagfű esetében is.

A 3-5 éven át tartó terápiánál a betegeim már az első évben jelentős javulásról számoltak be, majd ez a kezelés további 2 évében tovább folytatódik. A kezelés befejezésekor összességében több mint 80 százalékkal csökkennek a tünetek, tüneti kezelésre nem, vagy alig van szükség. A kezelés befejezése után végzett felmérések szerint a kedvező hatás akkor is fennáll, mikor a betegek már nem szedik az immunterápiás készítményt.