Diéta három lépésben fruktózérzékenyeknek

A gyümölcscukor felszívódási zavarának (fruktóz malabszorpció) kialakulása összefüggésben áll a helytelen életmóddal, bizonyos bélbetegségekkel (pl. IBS), a cukrozott üdítők, élelmiszerek és a gyorséttermi ételek (például kukoricaszirup tartalmuk miatt) gyakori fogyasztásával. Gyümölcscukor ugyanis nemcsak a gyümölcsökben található, hanem a közismert háztartási cukorban is, amely kettős cukor: egyik fele glukózból, a másik fele fruktózból áll, így a hozzáadott cukorral készülő élelmiszer fogyasztása gondot okozhat a fruktóz malabszorpcióban érintetteknek.

Ennek az ételérzékenységnek a hátterében jellemzően a fruktóz felszívódását segítő fehérje hiánya vagy csökkent aktivitása áll. Malabszorpció esetén kapacitása korlátozott, emiatt nem tudja felvenni a fruktózt, amely a vastagbélben erjedni kezd, s az ezzel járó fokozott gázképződés kellemetlen tüneteket okoz. Ráadásul a tünetek könnyen összekeverhetőek a laktózintoleranciával, hiszen ugyanúgy hasfájással, puffadással, hasmenéssel, esetleg fejfájással, bőrkiütéssel jelentkezhet. Szintén egyik következménye – ami több fruktózérzékenynél is megfigyelhető – a reflux megjelenése és a depresszió.

A fruktóz malabszorpciót lehet étrendileg kezelni, erre dolgozott ki ajánlást a Német Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság. Az egész életen át tartó fruktózmegvonást értelmetlennek és károsnak tartják, mivel a kezdeti javulás után az állapot rosszabbodik, a felszívódás szintje még jobban csökken.

Az ajánlás lényege, hogy három fázisban javasolja a táplálkozásterápiát. Első lépésben teljesen fruktózmentes étrend javasolt, de csak 2 hétig, vagyis a gyümölcsöket és egyes zöldségeket, a hozzáadott cukorral készült élelmiszereket kerülni kell a panaszmentesség eléréséig. Glükóz hozzátáplálás ajánlott, mivel ez segíti a fruktóz felszívódását. Ezt követően hat héten át óvatosan és fokozatosan kell visszavezetni a gyümölcscukrot tartalmazó ételeket az étrendbe. A harmadik lépésben személyre szabottan kell kezelni a fruktózfelvételt, hiszen eltérő az egyéni érzékenység. Ennek megismeréséhez nagyon hasznos lehet a táplálkozási napló vezetése, önmagunk megfigyelése, hiszen a rendszeres feljegyzések a táplálkozási szakemberek munkáját is megkönnyítik. A fruktózfogyasztás ilyen módon történő fokozatos visszavezetése javítja a fruktózfelszívódást.

Az első fázisban kerülni kell a fruktózt tartalmazó friss és aszalt gyümölcsöket, a gyümölcsleveket, lekvárokat, dzsemeket, a süteményeket, édesipari termékeket, valamint a különböző szirupokat. A magas fruktóztartalmú kukoricasziruptól – amelyet például szívesen használnak a gyorséttermek – ízletesebb lesz az étel, s meghosszabbítja a termék eltarthatóságát. Erre és a diabetikus ételekre külön oda kell figyelni., utóbbiakat ugyanis gyakran fruktózzal édesítik. Nem javasolt ilyenkor az alma, körte, a dinnyék, a banán, narancs, áfonya, szőlő, őszibarack fogyasztása sem. Minél több zöldséget ajánlott fogyasztani, ám itt is figyelni kell arra, hogy egyes zöldségfélék, mint például a cékla, a sárgarépa, a káposzta és a sütőtök magasabb fruktóztartalmú.