Gyógyítja-e a rákot a szódabikarbóna?

Kuruzslás vagy bizonyítékokon alapuló gyógyító eljárás? A válasz a ködpiszkáló blogon olvasható, amely bemutat néhány közismert tényt, miszerint a szódabikarbóna (nátrium-hidrogénkarbonát) vízben jól oldódó, enyhén lúgos kémhatású só, amelyet régóta használnak a háztartásban sütőporként, tisztítószerként, fogfehérítésre, régen pedig a gyomorégés népszerű ellenszere volt (ma már sokkal hatékonyabb szerek vannak ugyanerre a célra). Csodás gyógyhatásáról viszont csak az utóbbi néhány évben hallhattunk. "Felfedezője" Tullio Simoncini, akinek nézetei e-mailekben az utóbbi hetekben sokunk postaládájába eljuthattak.

Simoncini két fő tézise:
•A rák minden típusát gomba okozza. A daganatok a Candida albicans nevű gomba elleni védekezőreakció során alakulnak ki.
•A Candida fertőzés szódabikarbóna infúzióval, beöntéssel vagy ecseteléssel gyógyítható, ezért a rák is kezelhető, sőt gyógyítható ugyanezen módszerekkel.

A módszer propagálói nem tudnak, vagy csak nem akarnak tudomást venni arról, hogy:
•Simoncinit a bíróság első fokon csalásért és gondatlanságból elkövetett emberölésért 3 év börtönre ítélte (az olasz bíróságok munkatempójából adódóan a döntés még nem jogerős; és még ha azzá válna is, akkor sem kellene börtönbe vonulnia egy azóta megszületett általános amnesztiarendelet okán)
•eltiltották az orvosi hivatás gyakorlásától
•az olasz gazdasági versenyhivatal 50 000 euróra büntette félrevezető reklámért és tisztességtelen piaci magatartásért
•módszerének reklámozását megtiltották.
Ennek alapján akár el nem ismert, háttérbe szorított, a "gyógyszermaffia" által ellehetetlenített zseninek is gondolhatnánk, de tény az is, hogy
•tudományos kutatások bizonyítják, hogy az általa alkalmazott módszer veszélyes lehet (metabolikus alkalózis alakulhat ki, ami akár súlyos következményekkel is járhat)
•több halálesetet közvetlen összefüggésbe hoztak a Simoncini-féle kezeléssel (pl. egy melldaganatban szenvedő holland nő alkalózisban (a szervezet túlzott ellúgosodása) halt meg, miután Simoncini a daganatba adott szódabikarbónainekcióval kezelte)
•módszerét a tudományos közösség nem ismeri el, mert nincsenek annak hatásosságát, biztonságosságát alátámasztó bizonyítékok
•egyetlen olyan tudományos cikk sem jelent meg, amely a módszer racionalitását igazolná
•a módszere alátámasztására használt irodalmi hivatkozások egy része irreleváns, más része pedig épp ellentétes konklúziójú, mint amit ő állít
•a hagyományos kezelésről a szódakezelés javára lemondók túlélési esélyei romlanak
•a Simoncini-féle kezelésnek tulajdonított gyógyulási esetek egy részében bizonyíthatóan kemo- vagy sugárterápiát is kapott a beteg, így nem dönthető el, a gyógyulásban mekkora szerepe volt a szódabikarbónának.

Úgy tűnik, Simoncini módszerét hazánkban is alkalmazzák, legalábbis erre utal az, hogy egyre több e-mail és egy hivatalosnak tűnő honlap  is propagálja a szódabikarbóna-kezelést. Kérdés, hogy az infúziós kezelés elvégzésében közreműködők (orvosok?) milyen etikai megfontolások alapján támogatják ezt az eléggé obskurus módszert, és kérdés az is, hogy az illetékes hatóságok munkatársai is kapnak-e a fentihez hasonló spameket, és ha igen, vajon hivatalból eljárást indítanak-e kuruzslás gyanújával?

A rák valóban vezető halálok a fejlett országokban, de a növekedés nem az utóbbi 20 évben vált ilyen drámaivá. A daganatos halálokon egy része bizonyosan civilizációs ártalmakra vezethető vissza, de arról se feledkezzünk meg, hogy a betegség növekvő gyakorisága a népesség egyre növekvő átlagéletkorából is következik.

Az olasz onkológus szerint a Candida a daganat megelőző oka.
Valóban számos vizsgálat igazolja, hogy az előrehaladott daganatos betegek körében gyakoribb a Candida fertőzés (ennek oka, hogy a betegség és/vagy annak kezelése által legyengített szervezet gombafertőzés elleni védekezése csökken), és ez az állapotuk súlyosbodásához is vezethet. De ez az a pont, ahol Simoncini a legnagyobb csúsztatást elköveti: mindenféle bizonyíték nélkül, a logika szabályait is figyelmen kívül hagyva azt állítja, hogy a Candida nem következmény, hanem ok. Ennek alátámasztására nincsen semmilyen tudományos bizonyíték, mindössze Simoncini véleménye. Sajnos, a módszer hívei és támogatói átsiklanak ezen az aprónak tűnő, valójában azonban az egész hipotézist alapjaiban megrendítő csúsztatáson.

A módszerrel már 20 éve gyógyít, és sok betege teljesen meggyógyult, még olyan esetekben is, amikor a hivatalos orvoslás feladta, állítja az olasz onkológus.

Sok beteg a hagyományos kezelésekkel (kemoterápia, sugárkezelés) is meggyógyul. Bizonyos daganattípusokban a gyógyulási arány az utóbbi évek fejlődésének eredményeként egészen jó. A szakszerűen végzett rákkezelésnél a gyógyulási arány dokumentált adatok alapján becsülhető, a szódabikarbónás módszernél nincsenek publikált, ellenőrzött adatok: csak Simoncini ellenőrizetlen, ellenőrizhetetlen "sikerjelentéseit" visszhangozzák az őt támogató honlapok, ebből pedig azt a következtetést vonhatja le az érdeklődő beteg, hogy majd' mindenki meggyógyult, akit szódabikarbónával kezeltek. Valószínű, hogy ha elemzés alá vonnák a Simoncini által kezeltek adatait, egészen más kép rajzolódna ki a hatásosságról, mint amit a bukott orvos propagál.

Úgy tűnik, a hazájában börtönbüntetéstől fenyegetett Simoncini más európai országokban, köztük Magyarországon is toboroz pácienseket. Az offenzíva még nem érte el teljes intenzitását: magyarul még nem jelent meg a téziseit összefoglaló műve, és a módszert népszerűsítő filmet sem forgalmazzák magyar nyelven.

Sajnos, tézisei valószínűleg már eddig is többekhez eljutottak, mint az American Cancer Society tömör konklúziója: Simoncini hipotézise hamis, módszerének hatásossága nem bizonyított, sőt, veszélyes is lehet, ezért alkalmazása nem ajánlott.

A teljes bejegyzés a kodpiszkalo blogon olvasható.