Ha le tudok hajolni, felveszem a munkát

“Ha le tudok hajolni felveszem a munkát" címmel rendeztek kerekasztal beszélgetést a Magyar Reumatológusok Egyesülete Vándorgyűlésén a hazai szakorvosok, politikusok, döntéshozók és betegszervezetek. Az esemény célja, hogy a Munkavédelmi akciótervnek része legyen a gyulladásos mozgásszervi betegségben szenvedők munkában tartása! - tudatták közleményben.

A közelmúltban, gyulladásos mozgásszervi betegek körében végzett felmérés egyértelműen bizonyította, hogy a betegek nagyon elkötelezettek a munkájuk megtartása tekintetében. Bár súlyos, a napi feladatok elvégzését nagymértékben befolyásoló, mozgáskorlátozottsággal és adott esetben fájdalommal járó kórképekben szenvednek, ennek ellenére nem tekintik magukat tartósan munkaképtelennek. Ehhez jelentősen hozzájárul az, hogy a gyulladásos ízületi betegségben szenvedőket a mai modern gyógyszeres terápiával tünetmentes állapotban lehet tartani és az állapotromlást jelentősen lassítani lehet. Így érthető, hogy egészséges társaikhoz hasonlóan szeretnék élni a mindennapjaikat - nem feladva megélhetésüket biztosító munkájukat.

Ehhez azonban támogatásra és változásokra van szükség, a változás megvalósításához pedig összefogásra. Ezt a változást sürgette az idei kerekasztal megbeszélésen a Munkaképes Koalíció, mely vezető szakorvosokat, döntéshozókat, a finanszírozó képviselőit és a betegszervezet vezetőjét tömöríti.

A látogatóknak le kellett hajolniuk a földre helyezett szórólapokért, ha bírtak.

A Koalíció ebben az évben azt tűzte zászlajára, hogy kezdeményezi a Munkavédelmi akcióterv kibővítését azon betegek érdekében, akik a rokkantnyugdíj helyett a munkát választják. A tervezett javaslat a munkáltatók adókedvezményén keresztül igyekszik megvalósítani ezen embertársaink munkában tartását. A vállalatok így minden gyulladásos mozgásszervi betegségben szenvedő munkavállaló alkalmazása után adókedvezményben részesülnének, melynek egy részét a megváltozott munkaképességű munkatársak munkakörülményeinek javítására kellene fordítaniuk.

Miért jó ez a munkáltatóknak?
A munkaadók általában ragaszkodnak a jó munkavállókhoz, de a gyulladásos mozgásszervi betegségben szenvedő munkavállalók igényeit figyelembe vevő munkakörnyezet- vagy munkakör-átalakítás sokszor nem gazdaságos. A javaslatban foglalt adókedvezmény kompenzálja a munkáltató munkahellyel, munkakörrel kapcsolatos adaptációs költségeit.

Miért jó ez az államnak?
A gyulladásos mozgásszervi betegségek társadalmi költségének jelentős része a betegek munkaképességének korai csökkenéséből származik, mely a magyar társadalombiztosítási kiadásokban jelentős tételként jelenik meg. A modern terápiák korai alkalmazásával megnő az esélye a funkcióvesztés lelassításának és ezáltal a munkaképesség megőrzésének. A társadalmi ráfordítások tovább növekednek, ha ezek az
emberek kikerülnek a munka világából. A jelen javaslatban foglalt munkáltatói adókedvezménnyel több gyulladásos mozgásszervi betegségben szenvedő dolgozó tarthatja meg munkahelyét, azaz kevesebben szorulnak az állami gondoskodás különböző formáira.

Tények és adatok
• A magyarok életük során átlagosan 7,7 évig betegek (WHO, 2006).
• 2002-ben a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon nők esetében 76,8, férfiaknál 68,4
év volt (WHO, 2006). A várható élettartam azóta kismértékben növekedett: 2008-ban ez a mutató nőknél
78,3,férfiaknál 70 év volt (Eurostat, 2010a).
• 2009-ben a 45–59 éves korosztály tagjainak csaknem fele (47%) panaszolt valamilyen egészségi eredetű
korlátozó tényezőt (KSH, 2010a).
• A 2001-es népszámlálás adatai szerint 580 ezer ember tekinthető valamilyen fogyatékossággal élő
személynek, ami a népesség körülbelül 5,7%-a, és minden bizonnyal alulbecsült adat (Könczei és Horváth,
2007).
• A fogyatékossággal élő (megváltozott munkaképességű) emberek többségének nincs munkája – a
foglalkoztatottak aránya körükben mindössze 9–12% (Könczei és Horváth,2007), szemben az európai
30–40%- os aránnyal (Új Széchenyi Terv, 2010. július 28), ám akinek van munkája, általában az is
szegregált munkakörnyezetben dolgozik.
• A megváltozott munkaképességű regisztrált munkanélkülieknek csupán egyharmada volt képes állást
találni a munkaerőpiacon (Könczei és Horváth, 2007).
• 363 ezer embernél írtak le a munka által okozott vagy súlyosbított egészségi problémát (KSH Életszínvonal-
és Munkastatisztikai főosztálya, 2008).
• Azon személyek 61%-ánál, akiknél az egészségi problémát a munkavégzés okozta vagy súlyosbította, a
gond a csontokkal, ízületekkel vagy izmokkal volt kapcsolatos (KSH Életszínvonal- és Munkastatisztikai
főosztálya, 2008).