Találkozás a légimentők sármelléki bázisának személyzetével és megdöbbentő eseteikkel.
Nagyon sokan a két végén égetik a gyertyát, a stressz a mindennapok részévé vált, ezért nem csoda, mégis mindannyiszor megdöbbentő, amikor viszonylag fiatal embereket súlyos infarktussal tesznek be a mentőhelikopterbe. Nyáron a Balaton és a forgalmas főutakon autózók adnak gyakorta munkát a légimentőknek, akik napkeltétől napnyugtáig készenlétben várják, hogy segítsenek a bajbajutottakon. Találkozás a légimentők sármelléki bázisának személyzetével és megdöbbentő eseteikkel.
- Összeesett és hörgött egy férfi Lentiben, ezért a zalaegerszegi mentésirányítás két esetkocsi mellett a mentőhelikoptert is a helyszínre küldte. Sajnos nem sikerült újraéleszteni a pácienst... - sorolja a szikár tényeket Szép Szabolcs, a sármelléki repülőtéren működő mentőhelikopteres bázis vezetője az MTI-Press tudósítójának. A gép alig pár perccel korábban érkezett vissza a nyugat-balatoni leszállóhelyre, ügyeletes pilótája, Ács János máris tölti újra az üzemanyagtartályt. Bármikor készen kell állniuk az újabb felszállásra.
A Magyar Légimentők Nonprofit Kft. üzemeltetésében Magyarország területén hét mentőhelikopteres bázis működik; a sármelléki egység tevékenységi körzete majdnem három megyényi területet fed le. Zala megyén kívül Somogyban és Veszprémben, ritkábban Vas megyében is kapnak feladatot, és a fedélzetre került beteget nem egyszer Győrbe vagy Pécsre kell eljuttatniuk. A nyár lényegesen több munkát ad a mentőhelikopter személyzetének, mert a Balatonnál nyaraló tömegek, az M7-es autópálya vagy a 8-as főút forgalma potenciális balesetforrás.
Szép Szabolcs, a sármelléki légimentő-bázis vezetője egy Eurocopter EC-135 típusú helikopter mellett (MTI fotók: Varga György)
- Naponta átlagban két riasztásunk van, de előfordul, hogy hatszor kell a levegőbe emelkedni. Ez teljességgel kiszámíthatatlan, csak az a biztos, hogy bármilyen évszak van, egy órával a napkelte utántól a napnyugta előtti utolsó óráig tudunk repülni - ecseteli a sármelléki bázisvezető. - Ilyenkor nyáron főleg jellemző, hogy mindenki próbálgatja a határait. A Balatonon a fürdőzők miatt több a baleset, az utakon a hőségben türelmetlen autósok és a sok motoros okozhat bajt, de a háztartási balesetek száma is megugrik, mert a szünidőben sok gyerek marad otthon.
Szép Szabolcs egy előző napi súlyos esetet említ. Szentgotthárdon egy alig másfél éves kisfiú az otthon zajló építkezés során belenyúlt a betonkeverőgép hajtószíjába. A gép leszakította egy ujját, de többet is összeroncsolt, ezért a győri kórházba kellett szállítaniuk édesanyja kíséretében.
Azt már a gépen ügyeletben lévő Nagy Attila orvos mondja el később, hogy még a tapasztalt személyzet tagjait is megrázzák a hasonló esetek. Nagyon megviseli az orvost is, ha gyerekek sérüléseihez riasztják. Hasonlóan lelket gyötrő helyzet alakulhat ki egy tömegbalesetnél, ahol a pánikhelyzetet is kezelniük kell, nemcsak a valós sérülteket.
Nincsenek határok
A bázisvezető úgy fogalmaz, hogy a szállítási trauma, amely csak rontja a beteg állapotát, javarészt kikerülhető a mentőhelikopter jóvoltából. Közúton a gyorsuló, fékező, kanyarodó mentőgépkocsi esetleg súlyosbítja a páciens helyzetét, ezzel szemben légi úton nincsenek útakadályok, és nemcsak gyorsabb, hanem kíméletesebb is a szállítás. A gerinctörött, belsőleg sérült betegnél az élete múlik azon, hogy milyen gyorsan és milyen állapotban kerülhet a műtőasztalra. Egy infarktusnál is minden perc számít. És elgondolkodtató, hogy szinte heti rendszerességgel szállítanak 30-40 éves infarktusos betegeket, sőt akadt már példa arra is, hogy egy ilyen trauma miatt egy 27 éves nő élete múlt a gyorsaságon.
Példaként megemlíti, hogy Zalaszentgrótról a kanyargós úton mintegy 40 perc alatt jut el a mentőautó a zalaegerszegi kórházba, Lentiből a még nehezebb terepviszonyok és vadveszélyes utak miatt csaknem egy óra az eljutási idő.
Helikopterrel az előző esetben mindössze hét percre van szükség, az utóbbinál pedig tíz perc a repülési idő a két város között. A napokban Veszprémből kellett egy beteget a zalaegerszegi kórházba szállítaniuk, ez 25 percet vett igénybe, közúton legalább másfél óra kellett volna.
- Amint megkapjuk a riasztást, nyáron két-három perc elegendő a felszállásig, télen a motorok melegítése miatt is legfeljebb öt-hat percre van szükségünk - tárja fel Szép Szabolcs. - Úgy 60 százalékban belgyógyászati jellegű, például szívkoszorúér-elzáródásos, stroke-os beteghez repülünk. A fennmaradó 40 százalék a baleseti, traumás jellegű mentés.
Repülés csak nappal
A pilóta időközben befejezi a tankolást, most már útra készen áll a gép a következő bevetésig. Ács János azt mondja, hogy biztonsággal, nagyjából 240 kilométeres sebességgel úgy 280 kilométert tudnak megtenni egy feltöltéssel. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy amikor egy súlyosabb eset helyszínéről Pécsre vagy Győrbe kell beteget vinniük, a visszaúton már szükség lehet a tankolásra.
Az Eurocopter által gyártott EC 135-ös géppel 13-15 méter átmérőjű helyen le tudnak szállni, de a tereptárgyak sokszor jelentenek akadályt. A nagy kórházak esetében már majdnem mindenütt vannak tetőn kialakított leszállóhelyek, a balesetek helyszínén azonban az út menti fűbe vagy az autópálya aszfaltjára kell letenni a helikoptert. Csak nappali fényviszonyok között repülhetnek, mert hajnali vagy esti szürkületben egy alig látható távvezetékkel való ütközés végzetes következményekkel járhat.
Azt már Szép Szabolcs fűzi hozzá, hogy ezeken a két hajtóműves gépeken maguk a pilóták végzik el a napi ellenőrzéseket. Hetente egyszer jön a műszaki személyzet a komolyabb vizsgálatok elvégzésére.
A gépen egyszerre háromfős személyzet repül, a beteg hordágyát hátulról vagy oldalról fektetik be a gépbe. A pilótán és az orvoson kívül egy paramedikus végzettségű egészségügyi szakember a kísérő, akinek kettős feladata van. Nemcsak az orvosnak segít a beteg ellátásakor, hanem repülés közben a gépen lévő navigációs eszközök kezelése is az ő dolga.
A téli időszakban a fényviszonyok miatt nagyjából nyolcórás műszakot tartanak, de nyáron több mint 14 órát töltenek készenlétben. A személyzet három, négy vagy öt napot dolgozik egyhuzamban, és mert sokan igen távoli helyekről járnak Sármellékre, az éjszakára is ott maradnak.
Négy az egyben
Márpedig nem ritkán elég nagy távolságot kell megtenniük a szolgálat megkezdéséig. A most ügyelő doktor Győrből érkezett, a másnap szolgálatba álló budapesti, de szegedi orvosuk is van. A jelenlegi pilóta Székesfehérvárról jött, váltótársa Kaposvárról érkezik. Szép Szabolcs ugyan zalai, de ha a sors úgy hozza, Balatonfüreden vagy Budaörsön is dolgozik. Sármelléken hozzávetőleg 30 ember "forog" a beosztásokban.
Az elhelyezési körülmények nem a legideálisabbak, de mint azt Druzsin Iván, a légimentők ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, a velük mindig korrekt repülőtér üzemeltetőinek és személyzetének köszönhetik, hogy legalább erre módjuk van. Saját forrásból nem tudnának új bázist építeni, ezért megelégednek azzal, hogy a körülményekhez képest elfogadható helyet kaptak, számukra ez is nagyon nagy segítség.
- Ami repülésbiztonsági oldalról számít, azon nem spórolunk - szögezi le egyidejűleg. A bázisvezető mindezt azzal egészíti ki, hogy kisebb vitáktól eltekintve nagyon jó a kapcsolatuk a reptérrel. Példás az együttműködés, ami leginkább akkor mutatkozott meg, amikor a korábbi üzemeltető csődhelyzete miatt minden bizonytalanná vált. A néha előforduló súrlódások pedig leginkább abból állnak, hogy a légi bázis egy nemzetközi repülőtér területén áll, ezért az oda való bejutás - akár a dolgozóknak, akár a gépekhez szükséges felszereléseknek - szigorú ellenőrzés mellett történik.
Az igazgató megemlíti, hogy nagy reményeket fűznek egy hamarosan induló pályázathoz, amelynek anyagi támogatása lehetővé teszi majd, hogy a bérelt vagy kölcsönkapott épületek helyett több új bázist is építsenek az országban. - Ezzel a legtöbb helyen végre megszűnhetnének a sokszor nem éppen légimentőkhöz méltó körülmények - fogalmaz az ügyvezető.