Keleten is terjed egy halálos kór

Miközben Afrikában az Ebola szedi áldozatait, addig az Arab-félszigeten is terjed egy veszélyes vírus. Kétségtelen, a nemrég felfedezett közel-keleti légúti koronavírus (MERS-CoV) nem fertőz olyan mértékben, mint az Ebola, de erről egyelőre szinte csak azt lehet tudni, hogy ez is 40 százalékban halálos. A MERS-sel kapcsolatos eddigi információkat összegzi az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb jelentésében.

Az új vírus okozta megbetegedésekről 2012 áprilisa óta jelentenek a Közel-Keleten élők és az oda utazók, vagy ideiglenesen ott tartózkodók köréből. A vírus legfőképpen az Arab-félszigeten és a szomszédos országokban okoz humán megbetegedéseket, de jelentettek már megbetegedést az USA-ból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Görögországból és Hollandiából.

2014 áprilisát megelőző időben a havonta jelentett MERS esetek száma 15 körül mozgott. 2014. április-májusban az esetek száma megemelkedett, az utóbbi hetekben ismét csökkenni kezdett a felderített esetek száma. Idén július 31-ig 853 laboratórium által igazolt MERS fertőzést regisztráltak, közülük 331 halálos kimenetű volt, azaz a halálozási arány 38,8 százalék, ami lényegesen alacsonyabb, mint a járvány elején.

Az elsődleges esetek – akiknek nem volt kapcsolata korábban igazolt esettel – többsége középkorú férfi, a másodlagos esetek (akinek volt kapcsolata a betegség jelentkezése előtt igazolt esettel) között szintén több a férfi valamivel, aminek oka a nemek közötti szegregáció lehet. A legtöbb beteget a középkorúak korosztályából jelentették. Az egészségügyi dolgozók nemek szerinti megoszlásában a férfiak és a nők között nincs akkora különbség, mint az összes beteg esetén, de az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a férfiak aránya ebben a csoportban is.

Az Egészségügyi Világszervezet idén májusban megállapította, hogy közegészségügyi szempontból a helyzet súlyosbodott, de jelenleg nincs bizonyíték a fertőzés emberről-emberre történő folyamatos terjedésére, így még nem alakultak ki a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzet kihirdetésének feltételei.

A vírusról egyelőre annyit tudni, hogy okozott már fertőzést emberek és tevék körében is. A vírus hordozója azonban továbbra is kérdéses, ugyanis több tanulmány MERS-hez kapcsolódó koronavírusokat igazolt denevérekben is, tehát a vírusnak feltételezhetően számos gazdaszervezete lehet.

Ennek ellenére egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az egypúpú teve a vírus átmeneti gazdaszervezete, direkt vagy indirekt fertőző forrásként jelentős szerepet játszva a kórokozó emberre történő terjedésében. A vírust feltehetőleg terjeszti a fertőzött teve orr-, és szemváladéka, teje, vizelete, széklete, szervei és húsa is. A fertőzött teve nem feltétlenül mutat tüneteket, ezért nem ismert, hogy egy farmon, vágóhídon, versenypályán melyik állat üríti a MERS-et, ami észrevétlenül emberi fertőződésekhez vezethet. Az is felmerült, hogy az afrikai kontinensen élő tevék között is széles körben jelen lehet a MERS, ami a kórokozó terjedéséhez vezethet az Arab-félszigeten kívüli területeken is.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a tevék környezetében élő, dolgozó emberek (tevefarm munkások, vágóhídi munkások, állatorvosok) nagyobb eséllyel betegszenek meg MERS fertőzésben, mint azok, akik nem állnak rendszeres szoros kontaktusban tevékkel. Ennek ellenére több tanulmány szerint is a vírus nem terjed könnyen a tevéről az emberre.

A megelőzésnél problémát jelenthet, hogy az arab kultúrában hagyományosan előfordul nyers tevetej és a tradicionális gyógyszernek tekintett tevevizelet fogyasztása. A hagyomány úgy tartja, hogy a tevevizelet kiváló hajápoló szer, megállítja a hajhullást, számos fertőző betegséget, ezen belül hepatitist is gyógyít, alkalmas emésztőszervi panaszokra, különböző rákos megbetegedések gyógyítására, sebgyógyításra is és afrodiziákumként is szolgál.

A MERS szoros kontaktus esetén képes emberről emberre terjedni, több kórházi járványról is beszámoltak. A fertőzőképesség időtartalmáról végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, de humán mintákban még észlelték a kórokozó jelenlétét a tünetek jelentkezését követően. Vizeletből 13 napig, székletből 16 napig, orr-torok mintából 16 napig volt kimutatható a vírus.

A szoros kontaktus által történő fertőződés feltételei a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján:
a) a beteg személytől való 2 méteren belüli tartózkodás, vagy 15 percnél hosszabb ideig egy légtérben való tartózkodás megfelelő védőfelszerelés viselése nélkül, illetve
b) fertőző szekrétumokkal való direkt kontaktus (pl. köhögés, tüsszentés) megfelelő védőfelszerelés viselése nélkül. A francia kórházban történt fertőzés esetén a széklettel való terjedést valószínűsítettek.

A jelenlegi eredmények szerint a betegséget a vírus tevéről emberre történő ismételt terjedése okozza, ami korlátozott emberről emberre való terjedést eredményez, de folyamatos emberről-emberre történő terjedést nem okoz. Fontos lenne azonosítani a teve és az ember közötti terjedés módját, annak direkt vagy indirekt mivoltát, annak érdekében, hogy megállítsák a vírus terjedését.

A fertőzés gyanúja azoknál merül fel:
- akiknél az Arab-félszigetre való utazást követő 14 napon belül láz, felső légúti tünetek (köhögés, nehézlégzés) jelentkeznek;
- akik az Arab-félszigetről érkező beteggel szoros kapcsolatba kerültek;
- akik megerősített MERS esettel kerültek szoros kapcsolatba;
- akik egészségügyi személyzetként valószínűsített, megerősített MERS fertőzöttel kerültek kapcsolatba megfelelő védőfelszerelés viselése nélkül
- akik az Arab félszigeten tevével kerültek kapcsolatba

A MERS fertőzésnél az európai járványügyi hatóság legutolsó kockázatértékelése szerint a lappangási idő 1-14 nap. A betegség tünete lehet láz, hidegrázás, fejfájás, száraz köhögés, nehézlégzés, izomfájdalom. Járhat torokfájással, náthával, köpettel, szédüléssel, émelygéssel és hányással, hasmenéssel, hasi fájdalommal. A megbetegedések eltérő súlyosságúak lehetnek: enyhe légúti tünetek jelentkezésétől a súlyos akut légúti tünet együttes (SARS) kialakulásáig. Előfordulhat tüdőgyulladás és veseelégtelenség, de jelentettek már láztalan légúti megbetegedést és tüdőgyulladást megelőző hasmenést is. Kialakulhat szeptikus sokk, többszervi elégtelenség, amely halálhoz is vezethet.

A MERS fertőzésre jelenleg nincs specifikus terápia, egyelőre csak a szövődményeket tudják kezelni.