Kevesebb cukros üdítő, sós snack a kosárban

A népegészségügyi termékadó bevezetésével a bizonyítottan csökkent az egészségkárosító összetevőket tartalmazó termékek fogyasztása, kínálata és forgalma is csökkent. A fogyasztás visszaesésében nemcsak az áremelkedésnek volt szerepe, hanem annak is, hogy a vásárlók a bizonyítottan egészségkárosító élelmiszerektől egyre tudatosabban elfordulnak - olvasható az ÁNTSZ közleményében.

A népegészségügyi termékadó (NETA) gazdasági hatásait kutató vizsgálatból az is kiderült, hogy a NETA „nagy befizetőinek" főbb mérlegadatai 2010-ről 2011-re javultak, valamint az is, hogy a NETA-ból tervezett adóbevétel szinte teljes egészében megvalósult.

A NETA hatásvizsgálatát az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI) együttműködve végezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőivel együtt, a WHO és a Magyar Kormány közötti kétoldalú együttműködés keretében.

A projekt keretében a gazdaságstatisztikai adatok elemzése mellett a felnőtt lakosság 1000 fős reprezentatív mintáján, személyes, interjú alapú felmérésre, illetve internetes alapú gyártói felmérésre került sor.A 18 év feletti magyar lakosság kétharmada hallott, olvasott már a népegészségügyi termékadó bevezetéséről. 

A Csata Utcai Általános Iskola tanulói csapvizet isznak, miután kiöntötték a cukrozott, szénsavas üdítőket 2013. április 10-én, a népegészségügyi termékadó hatásait vizsgáló kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztató előtt.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A megkérdezettek kétharmada tudott arról, hogy a cukros üdítők, energiaitalok, előrecsomagolt édességek és sós snackek a NETA hatálya alá esnek és vélte úgy, hogy ezen termékek ára emelkedett a termékadó bevezetését követően. A jogszabályi rendelkezésekkel ellentétben a megkérdezettek negyede a mustárt és ketchup-t, 16%-uk a 100%-os gyümölcsleveket is az adó hatálya alá tartozó terméknek tartotta.

A NETA hatálya alá eső termékeket vásárlók 25-35%-a jelenleg kevesebbet fogyaszt a NETA köteles termékekből, mint egy évvel a felmérést megelőzően. Azok a fogyasztók, akik az előrecsomagolt édességből és sós snackekből kevesebbet vásároltak, okként több mint 80 %-ban az áremelkedést említették meg, és kevesebb mint 20 %-ban azt, hogy a termék fogyasztása egészségtelen. Az italok esetében – bár valamivel alacsonyabb arányban (60-70%) – is többségben voltak azok, akik a fogyasztás csökkenését a megemelkedett árakkal indokolták, valamint itt is a második leggyakrabban megjelölt indokként a termék egészségre kifejtett káros hatását említették. A legkifejezettebben az energiaital-fogyasztás csökkenése esetében jelent meg indokként a termék egészségtelen jellege (említések aránya 38%).

A kutatás során 500 olyan vállalkozást kértek fel információ-szolgáltatásra, amelyek az elérhető céges adatok alapján vélhetően fizettek NETA-t a 2011. szeptember és 2012. augusztus közötti időszakban. A felmérésből kiderült, hogy az összes NETA 60-70 százalékát 53 vállalkozás fizette be.

A válaszadó gyártók kb. 40 százaléka változtatott a receptúrán, a káros összetevő(k) mennyiségét kétharmaduk csökkentette, egyharmaduk teljesen eltávolította. 86 százalékuk jelezte, hogy a NETA-t teljes mértékben beépítette az árakba. Az adónem bevezetése miatt átlagosan 29 százalékkal emelkedett a termékeiknek az ára, az adó bevezetését megelőző hónaphoz (2011. augusztushoz) képest, míg a forgalom 27 százalékkal csökkent.

A termékeik árának emelkedésében, illetve a forgalom csökkenésében – a NETA bevezetésén túl – a legnagyobb jelentőséggel az alapanyagok árának növekedése és az ÁFA emelkedése játszottak szerepet. A nyilvánosan is elérhető cégadatok gazdasági elemzése azt mutatja, hogy a NETA döntő részét befizető legnagyobb 35 vállalkozás mérlegadatai (nettó árbevétel, adózott eredmény, átlagos statisztikai létszám) 2011-ben, a 2010-es évhez viszonyítva pozitívak voltak.

2012-ben 19,05 milliárd forint befizetés teljesült a NETA-ból, ami az előirányzott 20 milliárd forinttól mindössze 5 százalékkal marad el. Az eltérés oka, hogy egyes energiaital gyártók folyamatosan kibújtak az adófizetés kötelezettsége alól.

Összefoglalva az eredményeket, megállapítható, hogy a NETA elérte népegészségügyi célját, mert a lakosság széles tömegeinek figyelmét hívta fel arra, hogy egyes élelmiszerek fogyasztása az egészségre káros hatással lehet. E termékek fogyasztása jelentősen csökkent, a bevételi előirányzat csaknem teljesült. A NETA-ból származó költségvetési bevétel az egészségügyi dolgozók béremeléséhez jelentős mértékben járult hozzá. Az adó gazdaságilag nem lehetetlenítette el a nagy befizetőket, és ösztönzőleg hatott a termékek receptúráinak egészségesebbé tételére.