Kinek árthat a húsvéti sonka és a piros tojás?

A húsvét gazdag a szimbolikus és finom ételekben, s valóban a bőség köszönt be a böjti napok után, ám a húsvéti sonka, a piros tojás, a torma és a mustár, az élesztővel készült kalács és kenyér, a sör és a bor fogyasztása problémát okozhat egy speciális ételérzékenységben szenvedők számára. Ez pedig a hisztaminintolerancia, amely sokkal több embert érint, mint ahányan sejtik. Ráadásul nagyon sok problémával összekeverhetőek a tünetei, ilyen például az allergia, gyulladás, reuma, idegrendszeri betegségek, más ételallergiák és intoleranciák – hívja fel a figyelmet az ünnep veszélyeire dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos, aki immunerősítéssel, emésztésrendezéssel, allergiakezeléssel is foglalkozik.

A hisztaminózis kialakulása javarészt az emésztőrendszer irritáltsága, a baktériumflóra károsodása és a máj, a nyirokrendszer túlterhelődése miatt következik be. Ehhez nagymértékben hozzájárul az ételek hibás elkészítése, hosszas tárolása, a magas adaléktartalom, az erjesztés, érlelés, vagy éppen a rossz étkezési szokások, de a sokféle gyógyszer, a bélfertőzések és gyulladások is előidézhetik hisztaminózist.

A szervezet ilyen esetben túlságosan érzékenyen reagál a hisztaminban gazdag ételekre, amelyekben a húsvét bővelkedik: az érlelt, pácolt sonka, a napokkal előbb megfőzött, festett tojás, vagy a torma, amelynek önmagában is magas a hisztamin tartalma. A kemény sajtok is tiltólistán szerepelnek, és kerüljük a kókuszos édességeket is, mert maga a kókusz egy hisztaminbomba. A hisztaminban gazdag ételek fogyasztásának hatására allergiához hasonló tünetek léphetnek fel, mint például a hasmenés, hasi görcsök, hasfájás, puffadás, hányinger, orrfolyás, tüsszögés, asztmatikus roham, kipirulás, ajakduzzanat, viszketés. Szélsőséges esetben gégeödéma keletkezhet, ami akár fulladást is okozhat.

A hisztaminintolerancia a lakosság alacsony százalékánál fordul elő, ám az érintettek nagy többsége nő, ráadásul 40 év körüli vagy afeletti. Náluk az intolerancia hátterében részben az ösztrogénszint csökkenése is állhat.

A hisztamin a diaminooxidase enzim (DAO) és a N-Methyl-Transferase enzim hatására bomlik le, ám ha valaki túlérzékenyen reagál a hisztaminra, akkor többnyire nála ezekből az enzimekből kevés termelődik vagy azok nem elég aktívak.

A leghatásosabban a megfelelő ételek választásával kerülhetjük el az allergiás tüneteket, így például ne fogyasszunk tartósított, pácolt, nem frissen elkészített ételeket, élesztős tésztákat, alkoholt. Helyette frissen készítsük az ételeket (például csirkét), a tojást pedig minden nap frissen főzzük, maximum öt percig. A halfogyasztásnál is tartsuk szem előtt: frissen vásárolt és frissen elkészített halat tegyünk az asztalra családunknak.

A hisztaminózis tüneteit jó eséllyel megelőzhetjük DAO enzim fogyasztásával, vagy ha már megjelennek a tünetek, akkor antiallergiás szerekkel, cink, kálcium, magnézium, C-vitamin fogyasztásával kezelhetjük. Tartós megoldást a bélfal és a baktériumflóra regenerálása, a tartós diéta és az emésztés támogatása nyújthat.