• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Teljes adósságrendezést sürgetnek

Egészségpolitika

A betegellátást veszélyeztető megoldásokra kényszerítheti a kórházakat a 90 milliárdos adósság.

A kamatokkal és egyéb költségekkel mostanra 90 milliárd forintra hízott kórházi adósságállomány a minőségi betegellátást veszélyezteti, mivel barkácsmódszerekre kényszeríti a kórházakat – ez volt az egyöntetű vélemény a szektor két, meghatározó érdekképviseleti szervezetének válságtanácskozásán. Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), valamint az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) által kezdeményezett egyeztetésen a kórházi beszállítók három pontban fogalmazták meg javaslataikat az egészségügyi kormányzat részére, melyekkel a korházak tartozásának teljes körű kifizetését, és a korábban aláírt szerződések betartását szeretnék elérni - áll a szervezet közös közleményében.

Három pontban fogalmazták meg javaslataikat a Kormány részére az orvostechnikai beszállítók az áprilisra ígért adósságkonszolidáció idejére a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt mintegy 90 milliárd forintosra becsülhető kórházi adósságállomány kapcsán összehívott válságtanácskozáson.

Az orvostechnikai eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő két legnagyobb szervezet, az ETOSZ és az OSZ által kezdeményezett egyeztetésre az iparági szereplők szerint azért volt szükség, mert a kórházi adósságállomány már olyan méreteket öltött, amely a minőségi betegellátást veszélyezteti. A problémák megoldása érdekében a kórházak mihamarabbi konszolidációjára, adósságaik rendezésére van szükség. Az érdekképviseletek szerint az egészségügyi kormányzat kommunikációjában eddig megjelent, adósságrendezésre ígért összeg nem jelent megoldást a kialakult adósságcsapdára, miközben az ország javuló gazdasági eredményei ma már lehetővé tennék az egészségügyi ellátórendszer megerősítését, és a kórházi tartozások kifizetését.

A válságtanácskozáson született egyöntetű döntés alapján az ETOSZ és az OSZ felajánlja szakmai együttműködését a Kormány részére a kórházi adósságok kapcsán kialakult helyzet megoldása és a magyar egészségügy hosszú távon fenntartható finanszírozásának kialakítása érdekében.

A kórházi orvostechnikai, képalkotó diagnosztikai és egészségügyi informatikai beszállítók nagy többségét képviselő érdekképviseletek válságtanácskozásán a szektor szereplői az alábbi három pontban fogalmazták meg javaslataikat a Kormánynak. Az érdekképviseletek javaslataikat írásban eljuttatták Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, és Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárnak.

I. 90 milliárdos adósság rendezése: azonnali, teljes konszolidáció szükséges

A kamatokkal és egyéb költségekkel mostanra 90 milliárd forintra becsült tartozások miatt a kórházak a minőségi betegellátást veszélyeztető spórolással, barkácsmódszerekkel próbálják biztosítani napi működésüket.

A rekordméretű adósságállományt állami fenntartású, államilag szigorúan kontrollált kórházak halmozták fel. Az adósság már teljesített szolgáltatásokra és felhasznált eszközökre vonatkozik, amiért így az államnak kell teljes mértékben helyt állnia.
Az orvostechnikai iparág két meghatározó szervezete, az ETOSZ és az OSZ arra kéri a Kormányt, hogy mihamarabb teljesítse korábbi vállalásait, és ígéreteihez híven 2015 áprilisában minden jogszerűen fennálló kötelezettségét teljes mértékben és feltételek nélkül teljesítse.

II. Hosszú távú forrásteremtés: ki kell lépni az adósságcsapdából

A kórházi tartozások adósságcsapdába kényszerítik a szereplőket. Az érdekképviseletek véleménye szerint ezért szükség volna az egészségügyből utóbbi években kivont forrásoknak a költségvetés számára is kiszámítható, és az ország mindenkori teljesítőképességéhez igazodó ütemű visszapótlására.

Az ETOSZ és az OSZ javaslata szerint megfontolandó, hogy az Egészségbiztosítási Alap Természetbeni ellátások kiadási előirányzata a következő 5 évben évente 5 százalékkal növekedjen, míg 2021-től ez a bővülés a mindenkori GDP éves növekedési üteméhez igazodjon. Ezzel lehetővé válna, hogy a forráshiánnyal küzdő ellátórendszer folyamatosan átálljon a valós finanszírozásra, ami számos, jelenleg ellentmondásosan kezelt kérdést megnyugtatóan rendezhetne.
Az intézményrendszer alulfinanszírozottságának visszafordítását szintén segítené, ha a Kormány józan megfontolásból átgondolná a magánforrások állami fenntartású kórházakban történő felhasználásától való merev elzárkózását.

Az ETOSZ és az OSZ javaslata szerint a külön jogszabályban foglalt terápiás és/vagy ellátási szakterületen, megfelelő garanciák mellett nemcsak az állami intézményekben nyújtott tisztán magánszolgáltatás, de egyes esetekben még a részleges és önkéntes betegtérítési díj (co-payment) is megnyugtatóan alkalmazható lenne. Rendszerszintű biztosítékok alapján ez évente összesen akár tízmilliárdos nagyságrendű extra forrást is elérhetővé tenne a jelenleg rendre elvérző intézmények számára.

III. Partnerség: ne a beszállítók finanszírozzák az ágazatot

Nem tartható fenn, hogy a beszállítók jóindulatán álljon vagy bukjon egy-egy intézmény helyzete, és a beszállítók eladóként vagy szolgáltatásnyújtóként hitelezzék az intézményeket, azaz végső soron az államot. Mostanra olyannyira tovagyűrűzött az adósságcsapda, hogy a beszállítók nagy részének komoly problémát okoz az állami kintlévőségeik finanszírozása.

A fenntartható finanszírozás rendszerének kidolgozásáig és életbe léptetéséig ezért több olyan elem bevezetése szükséges a finanszírozásba, illetve az ehhez kapcsolódó szabályozásba, amelyekkel megakadályozható az adósságállomány újbóli kezelhetetlen méretűvé duzzadása.

Az ETOSZ és az OSZ azt javasolja, hogy az új egészségügyi-igazgatási csúcsszerv felügyeletével a 30 napon túli lejárt kintlévőségeiket a beszállítók a jövőben, választásuk szerint akár közvetlenül érvényesíthessék az OEP-pel szemben, vagy az erre irányuló adatok összevezetésével akár egyéb közteherviselési kötelezettségeikbe is beszámíthassák. Ennek érdekében a két szervezet arra kéri a Kormányt, hogy kezdeményezze: a Parlament sürgősséggel alkosson meg egy olyan átmeneti jogszabályt, amely megteremti a kórházakkal szembeni határidőn túli kintlévőségek köztartozásokba történő beszámítását. Ez a speciális jogszabály mindaddig életben maradna, ameddig az intézmények határidőn túli tartozásállománya megnyugtatóan meg nem szűnik.