Koronavírus: tesztek és statisztikák

Aki tehette, szinte azonnal megrohamozta a magánlaborokat annak a hírnek a hallatán, hogy már ott is elérhető a COVID-19 teszt. Volt, ahol naponta 400-500 vizsgálatot kértek. Jelenleg kétféle vizsgálat létezik a vírus kimutatására, az egyik a szervezet által termelt ellenanyagot, a másik magát a kórokozót detektálja. Mindkét teszt eredményéhez körülbelül három órát kell várnunk. Dr. Spányik András a Doktor24 Egészségközpont orvosigazgatója az alábbi cikkben azonban azt is elmondja, mi az oka annak, hogy betegséggel kapcsolatos statisztikai adatokkal kapcsolatban nem látunk egyelőre tisztán.

Koronavírus: tesztek és statisztikák

„A legérdekesebb szerintem a súlyos betegségek, és a halálozás arányának változatos megjelenése földrajzi helyszínek függvényében – mondja Spányik doktor. A WHO sajtótájékoztatójából az derült ki, hogy alapvetően 3-4 összetevő befolyásolja statisztikai adatok változatosságát:

- a korfa, tehát a népesség kor szerinti eloszlása, ami a sérülékeny populáció arányában mutat változatos képet

- a tesztelések mennyisége: ha egy ország több tesztet készít, akkor az enyhébb betegekből is nagyobb számú kerül a mintába, tehát módosul a statisztika. Ráadásul sok ország stratégiája (pl. Svédország, vagy egy idő után Kína és Olaszország), hogy csak a súlyosabb eseteket teszteli, a könnyű eseteknél nem differenciálja a számot

- a harmadik (talán a legfontosabb, mert ebben rejlik a lakosság populációjának egyéni felelőssége), hogy milyen gyorsan ömlenek az ellátórendszerre a súlyos esetek: ha gyorsan, meredeken emelkedő a peak (Olaszország, Kína eleinte, és Irán), akkor nem képes ellátni a  súlyos eseteket megfelelő minőségben az egészségügyi ellátórendszer, ezért ez is emeli a mortalitást – elemzi a helyzetet dr. Spányik András.

Összességében elmondható, hogy még nem teljes az adatsor, ami az elemzésekhez rendelkezésre áll és sok páciens (lappangó és enyhe, valamint fel nem ismert esetek) nem kerül bele a statisztikába, így nehéz pontos képet kapnunk.

A koronavírus tesztekről

Két féle teszt létezik a virológiában – kezdi a részleteket a Doktor24 orvosigazgatója:

az egyik, ami magát a kórokozót mutatja ki. Ez egy úgynevezett PCR technológia, ami a vírus génszerkezetének sokszorosításán alapuló teszt. Ehhez az orr- és nyálkahártyáról szükséges mintát venni, majd ezt egy kémiai, fizikai eljárással lefuttatni. Ez viszonylag idő, eszköz és HR igényes, de ez az egyetlen megbízható formája a vizsgálatnak. (Az eredményre körülbelül 3 órát kell várni, vagyis nem szó szerint értendő a „gyorsteszt” kifejezés. (a szerk.)) legrövidebb Ebből lett most több Magyarországon. A tesztelésnek epidemiológiai (stratégiai) szerepe is van és időnként (ez ritkább) klinikai relevanciája is.

Fontos azonban - teszi hozzá Spányik doktor -, hogy ha elvégeztetjük a tesztetmagukon, és az első körben negatív, még nem biztos, hogy az azt jelenti, mehetünk vissza a nagyszülőkhöz, vagy vissza a közösségbe. Figyeljünk oda egymásra, mert járványügyi szempontból mindez akkor lehet igaz, ha az ismételt teszt is negatív eredményt hoz!  Részben azért, mert a lappangási idő alatt nehezebb kimutatni a kórokozó jelenlétét. A legjobb, ha a járvány ideje alatt úgy gondoskodunk az idősekről, hogy ne fertőzhessük őket semmilyen módon.

A másik, vérminta alapján végzett eljárás a vírusra adott válaszreakciót nézi (Immunoassay), pontosabban a szervezetünk által termelt immunglobulin kimutatásán alapszik – magyarázza dr. Spányik András. Ez sok, lassan kifejlődő kórkép esetén (HIV, HEPA B, C) nagyon hasznos. Azonban itt évek alatt alakulnak a kórképek, amelyekhez képest pl. egy 2 hetes (hiv) úgynevezett ablakperiódus(amikor az egyén már fertőzött, de még nem termel immunglobulint, tehát a teszt álnegatív lesz). A koronavírussal kapcsolatban ez az eljárás nem a legmegbízhatóbb – teszi hozzá.

Van egyéni felelősségünk a járvány megfékezésére

A vírus jelenlétéhez köthető vizsgálatok elvégzése azonban nemcsak azért fontos, mert akiknél kimutatható a pozitivitás, a járvány terjedésének megakadályozása végett szükséges az elkülönítés, illetve elkezdődhessen a gyógyítás, hanem azért is, mert járványügyi szempontból a szakembereknek szükséges megfigyelniük a kórokozó terjedésének gyorsaságát, irányát, természetét, hogy a hatóságok az adatok ismeretébe hozzanak intézkedéseket. Vagyis az egyéni felelősségünk és biztonságunk nem feltétlenül abban van, hogy igyekszünk validált tesztekkel a vírus jelenlétéről tájékozódni a szervezetünkben, hanem inkább abban, hogy betartjuk azokat a járványügyi előírásokat, amelyek a szűkebb és tágabb közösségünk – akár a teljes lakhelyünk– érdekében születtek. De magunk is dönthetünk szigorúbb önkorlátozásokról, ha ennek szükségét érezzük.  Ezek ugyanis a leghatékonyabb védekező eszközök egy világjárvány idején.

Gyakran ismételt lépések a Népegészségügyi Központ tanácsaival

A járvány által érintett területeken azonnal felmerül a COVID-19 gyanúja, ha valakinél jelentkeznek a betegségre jellemző tünetek. A fertőződést néhány napig - vagy szélsőséges esetben akár közel két hétig - tartó lappangási idő követi, majd hirtelen magas láz, fejfájás, vagy száraz köhögés, ezek közül bármelyik önmagában is jelentkezhet. Idővel a száraz köhögés hurutossá válik, a továbbra is fennálló láz mellett pedig tüdőgyulladás is kialakul. Az eddig összesített statisztikák szerint az esetek valamivel több, mint öt százalékánálválik súlyossá a betegek állapota.