Krónikus vénás betegség: a halogatás árt

Budapestre érkezett a “Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020" rendezvénysorozat, amelynek szűrőkamionja augusztus 2-án, a Hegyvidék egészségprogrammal összekapcsolódva ingyenes szűréseket végzett. A kormányzati és uniós háttérrel, valamint a Servier Gyógyszergyár mint főtámogató segítségével megvalósuló program keretében komplex szűrővizsgálatokon vehetett részt a lakosság, melynek részeként a krónikus vénás betegség rizikófelmérésére is sor került. Ennek fontosságát támasztja alá egy másik vizsgálat, a 2010-2011-ben lezajlott Vénakonzultációs Program, melynek tapasztalatai alapján valódi népbetegséggel állunk szemben – a vizsgált felnőtt magyar lakosság közel 85 százaléka érintett a betegségben.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjában, mely a legnagyobb magyar humanitárius egészségvédelmi program - 52 szakmai szervezet összefogásával - 2010-2013 között eddig több mint 2 300 000 ingyenes vizsgálatot végeztek el. A kamionban közel 30 féle szűrővizsgálat található egy helyen, többek között lehetőség van a krónikus vénás betegség kialakulásának rizikófelmérésére is.

A krónikus vénás betegség (KVB) ma Magyarországon az egyik leggyakoribb, sok esetben mégis kezeletlen betegség. Becslések szerint a lakosság 30-35%-ának vannak vénás betegségre utaló panaszai, így lábfájdalom, nehézláb-érzés, lábfeszülés, lábikragörcs, akár látható elváltozások nélkül. Ugyanakkor a látható tüneteket (visszértágulat, bokaödéma, bőrtünet) mutató betegek száma ennél is nagyobb.

A Servier támogatásával lezajlott nemzetközi Vénakonzultációs Program legfontosabb célja a krónikus vénás betegség előfordulásának felmérése és a figyelemfelhívás volt. Magyarországról 2010-11-ben összesen 285 családorvos és 45 szakorvos vett részt a programban, és 5 570 beteg szűrésére nyílt lehetőség.

A vizsgálat egyik meglepő eredménye volt, hogy a szűrésen részt vett felnőtt páciensek közel 85 százaléka volt érintett KVB-ben, melyet a köznyelvben visszérbetegségként szokás említeni. Elgondolkodtató tény emellett, hogy csak minden ötödik beteg fordult vénás betegség miatt orvoshoz, annak ellenére, hogy a betegek közel 70 százalékának látható klinikai tünetei voltak.

A nemzetközi vizsgálat megdöbbentő eredményei alapján döntött a Servier Hungária, hogy Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja és ezen belül a vénás rizikófelmérés támogatásával segíti a hazai vénás betegek tájékoztatását, az alapellátásban dolgozók prevenciós munkáját és a KVB korszerű szakorvosi ellátását.

A Magyarország átfogó egészségvédelmi programjának budapesti állomásán Dr. Imrek Kornélia, a Servier Hungária szakértője elmondta: „A Vénakonzultációs Program tapasztalatai is azt mutatták, hogy a betegség az életminőségre is jelentős hatással van. Az érintett lakosság magas aránya és az elhúzódó kezelés miatt jelentős gazdasági következményekkel is jár a visszérbetegség, mivel korlátozza a napi aktivitást, csökkentheti a munkaképességet, sőt a betegek rövidebb-tartósabb betegállományba is kényszerülhetnek." Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjában 2012-ben a 21 600 leszűrt lakos közel 25%-ánál találtak fokozott vénás rizikót életmódja, illetve panaszai alapján.

„A vénás betegség megelőzését a kialakulásáért és súlyosbodásáért felelős tényezők kiiktatásával kell kezdeni. A tartós ülő- vagy állómunka, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozási szokások, a túlsúly, a hormonális változások mind-mind kockázati tényezői lehetnek a betegség kialakulásának. Sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért életmódváltással, a túlsúly csökkentésével, melyben segíthet a rostban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás és a kellő folyadékbevitel. Fontos az is, hogy már az első tünetek jelentkezésekor forduljunk orvoshoz" – hívta fel a figyelmet Dr. Meskó Éva angiológus (érbelgyógyász) főorvos.

A vénás betegnek hatékony komplex kezelésre van szüksége már a korai szakaszban, melynek részét képezi az életmódváltás, a panaszait csökkentő vénaerősítő gyógyszeres terápia. Ezáltal képesek lehetünk a tünetek csökkentésén túl a betegség súlyosbodását és a későbbi szövődmények kialakulását is késleltetni, vagy akár megakadályozni. Ebben nyújthatnak segítséget például egy narancsféle héjából származó mikronizált flavonoidok.