Magányos karácsony a vécén ülve?

Társaság, ajándékok, jó hangulat. Legtöbbünknek ezt jelentik az ünnepek, azonban nem mindenkinek. Ha valóban teljesülnének a karácsonyi kívánságok félmillió honfitársunk kívánná azt magának, hogy elfeledkezhessen a vizelettartási problémájáról.

Bár az elnevezés akár viccesen is hangozhat, a probléma korántsem az. Az e betegségben szenvedők nem szívesen járnak táraságba, nem tudnak karácsonyi vásárokon nézelődni, felhőtlenül vásárolgatni és forralt bort vagy teát iszogatni a barátokkal, családtagokkal. Inkább bezárkóznak és a karácsonyt, a szilvesztert is magányosan töltik, mert szégyellik betegségüket, és mert mellékhelyiséghez vannak „kötve".

A hiperaktív hólyag-szindróma, vagy más néven OAB szindróma egy tünet együttest leíró diagnózis. Jellemzője az erős, parancsoló jellegű vizelési inger, ami gyakran (de nem minden esetben) vizeletelfolyáshoz vezet. Jellemző tünete a gyakori nappali (azaz nyolcnál több) és éjszakai (egynél több) vizeletürítés is.

A nem kevés kellemetlenséggel járó „száraz" formájában nincsen vizeletelfolyás, vagy elcseppenés, de a beteget erős vizelési késztetések és sokszor nagyon gyakori, akár 20 percenkénti vizeletürítések gyötrik. Ráadásul a hiperaktív hólyag szindrómának van egy úgynevezett „nedves" formája is, amikor a panaszok között a vizeletinkontinencia is szerepel.

A szindróma kortól független előfordulási gyakorisága mindkét nemnél kb. 16 százalék, de az érintett betegek száma az életkorral párhuzamosan növekszik. A „nedves" forma megjelenése hölgyeknél háromszor gyakoribb, bár idősebb életkorban már nincs a nemek között különbség.

Felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk, hogyan kerülhetjük el a problémákat?

Egyrészt vannak olyan ételek, italok, amelyeket NEM fogyaszthatnak az érintettek (pedig a karácsony együtt jár a „súlyos" ünnepi fogásokkal):

• Alkohol – az alkohol úgy dehidratálja a szervezetet, hogy közben növeli a vizeletürítések számát. Az alkohol az agy azon részeit is befolyásolja, melyek a hólyagürítésre vonatkozó parancsot szállítják.
• Koffein –a koffein vízhajtó hatású, gyakori vizelési ingert vált ki.
• Savas ételek és italok – a citrusfélék, a kávé, tea és a paradicsom mind olyan ételek, melyek ingerlik a hólyagot.
• Szénsavas üdítők – a szénsavas üdítőitalok szintén gyakori vizelési ingert váltanak ki.
• Csípős ételek – pl.: chili, wasabi, salsa szósz.
• Édesítő szerek – a cukor, a méz és a mesterséges édesítők is válthatnak ki gyakori vizelési ingert.

Látható tehát, hogy bizony a problémával küzdőknek le kell mondaniuk a klasszikus ünnepi vacsora több „alkotóeleméről" is.
Fontos azt is tudni, hogy mit tegyünk ahhoz, hogy elkerüljön minket e gond.

Érdekes módon a praktikus tanácsok mindegyike köthető valahogyan az ünnepi időszakhoz:

• Súlyfelesleg kerülése vagy leadása – az elhízás azért okozhat jelentős problémát, mert a hasüregben lévő szervek teljes súlyukkal nehezednek a gátra, viszont a féltenyérnyi gátizomzat nem változik a has súlyosbodásával egyenes arányban (márpedig a súlyfelesleg megalapozásának kitűnő kiindulópontja a karácsonyi idősszak)
• Sose üljünk hideg kőre – a hideg keringés zavart okoz a kismedencében, ami elősegíti a fertőzések és az azokhoz esetlegesen társuló inkontinencia kialakulását. (december és a hideg kő összefüggése nyilvánvaló)
• Dohányzás abbahagyása – ez egy kicsit közvetett következmény, ugyanis aki cigarettázik, az általában többet köhög, a köhögés pedig túlnyomást okoz a hasüregben, melyet a záróizom nem tud legyőzni. (ennek pedig az újévi fogadalom a tipikus terepe)

A betegségről végezetül le kell írni, hogy bár a kiváltó okokat sokszor nem sikerül pontosan felderíteni, az esetek nagy részében a probléma jól kezelhető, sőt sokszor gyógyítható.

A hiperaktív hólyag-szindróma kezelési lehetőségei:

• Az életmód-változtatás legfontosabb eleme a folyadékfogyasztási szokások optimálissá tétele: kerülni kell az esti túlzott mértékű folyadékbevitelt, fontos a rendszeres testmozgás, a fogyás és a kávé-, valamint az alkoholfogyasztás csökkentése.
• A viselkedésterápia során a páciens megtanulja a „kivárás" technikáját, vagyis a vizelési inger jelentkezésekor nem megy a mellékhelyiségre, csak az inger elmúlta után üríti ki hólyagját.
• A gyógyszeres terápia, melynek következtében csökken a húgyhólyagban uralkodó nyomás, nő a hólyagkapacitás és tágulékonyság és csökken az akaratlan hólyag összehúzódások száma.
• A sebészeti módszerek kezeléseként csak akkor javasoltak, ha a viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés eredménytelennek bizonyult

További információk: www.cseppmentes.hu