Makacsul tartják magukat a tévhitek a helyes alvási szokásokról

Több olyan tévhit is él az alvásról a köztudatban, amit a megkérdezettek akár kétharmada is igaznak gondol.

A Harvard Egyetem bostoni oktatókórháza, a Brigham and Women's Hospital kutatói megpróbáltak utánajárni, milyen népszerű tévhitek élnek a helyes alvással kapcsolatban. Ehhez a kamaszkori alvás szakértőinek segítségével előbb megállapították a legnagyobb tévhiteket, majd szülőket és gondviselőket kérdeztek azok igazságtartalmáról. Mint kiderült, több olyan tévhit is él az alvásról a köztudatban, amit a megkérdezettek akár kétharmada is igaznak gondol - ismertette az eredményeket a qubit.hu.

1. „Nincs gond azzal, ha egy kamasz hétvégén későn fekszik le, és későn is kel, amíg ez idő alatt elegendő alvásban van része”

A legnépszerűbb tévhit állításával a felnőttek 74 százaléka értett egyet, pedig a kutatók szerint a hétvégi alvásrend változása ronthatja az alvás minőségét, és a hiedelemmel ellentétben akkor sem állítja helyre az alváshiányt, ha ugyanúgy megvan a serdülőknek szükséges, körülbelül 9 óra alvás.

A szerzők több tanulmány eredményeivel támasztják alá, hogy a hétvégi alvás elcsúszása rosszabb iskolai teljesítményhez, kockázatos viselkedésmintákhoz (például túlzott alkoholfogyasztáshoz), valamint a mentális egészség romlásához vezethet.

2. „Ha később kezdődik az iskola, a kamaszok is tovább maradnak fent [előző este/éjjel]”

Ezzel a megkérdezettek közel 69 százaléka egyetértett. A kutatók gyakorlati példákkal igazolják, hogy ahol kipróbálták a 10 év fölöttieket érintő közoktatási intézményekben (middle és high school) a későbbi iskolakezdést, ott a tanulók átlagosan jelentősen többet tudtak aludni – a reggeli alvás kitolódott, de a lefekvési időre minimális hatással volt.

Svájci kutatók a covidjárvány alatti lezárások tanulságai alapján számoltak be a diákok hosszabb alvási idejének jótékony hatásairól. Az otthonról tanulók szokásait egy 2017-es kutatás adataival vetették össze, ahol az iskolába járó diákok alvását mérték. Mint kiderült, a távoktatás miatt a tanulók átlagosan 90 perccel később ébredtek fel, de csak 15 perccel később mentek aludni, vagyis 75 perccel nőtt az alvási idejük. Ezzel együtt csökkent a koffein- és alkoholfogyasztásuk, fittebbnek és energikusabbnak érezték magukat, és bár valójában kevesebb időt töltöttek ébren, úgy érezték, megnőtt a szabadidejük.

Továbbiak a teljes cikkben