Már 3,5 millió hipertóniás él közöttünk

Megdöbbentő eredmények derültek ki a Hypertonia Regiszter adataiból. Egyrészt az, hogy a felnőtt magyar lakosság majdnem fele, 40-45 százaléka magasvérnyomásban szenved, másrészt az, hogy a feltételezésekkel ellentétben nem Észak-Kelet Magyarországon a legnagyobb baj, hanem épp az ország másik felén, dél-nyugaton. A 14 éve vezetett regiszter legfrissebb adatait bemutató szerdai tájékoztatón az is elhangzott, hogy a súlyos szövődményekkel járó, akár szívinfarktust, stroke-ot, vesegondokat okozó magasvérnyomásról, a kockázatokról igen keveset tudnak a betegek, valószínűleg ezért is eredménytelen gyakran a kezelés.

Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) elnöke mutatta be a regiszter legfrissebb adatait. Eszerint Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magasvérnyomásban szenvedők száma, ezzel e kórforma a leggyakoribb betegség hazánkban. Ez a szám évről évre alapvetően azért nő folyamatosan mert a lakosság egyre idősebb és az idősök között sokkal gyakoribb ez a betegség. A 75 éven felüliek már több mint 80 százalékénak vérnyomása az elfogadott célérték, 140/90 Hgmm fölött van, elsősorban az érrendszeri meszesedés miatt.

A betegség regionális megoszlásánál kiderült, hogy a legtöbb magasvérnyomásban szenvedő Baranyában, Tolnában és Zala megye egy részében él. Kiss István elmondta: nem erre számítottak, hiszen más népegészségügyi adatok alapján feltételezték, hogy az ország másik felén, Szabolcsban, Borsodban lesznek majd rosszabb eredmények, ahol ráadásul nem is járnak annyian orvoshoz, tehát kevesebb is az adat. A Dél-Dunántúli negatív értékekre egyelőre nem találtak magyarázatot, de talán összefügghet ez azzal, hogy ezen a területen lakik a legtöbb egyedül élő, munkanélküli, tehát gyakoribb a magasvérnyomást kiváltható depresszió és a stressz is.

A regiszter 2015-ös adatfelvételében csaknem 27,5 ezer hypertóniás beteg vett részt, közöttük valamivel több volt a nő: 14,5 ezer, férfiak száma eszerint: 13 ezer. Az átlagban 62 éves hypertóniások felénél már több mint 5 éve fennállt a betegség. A felmérés igazolta az összefüggést a hypertónia és az egészségtelen életmód között: A férfiak átlagos testsúlya 90 kg, a nőké pedig 77,7 kg volt, de a célvérnyomást elérő és el nem érő nők és férfiak között mintegy 3 kg súlyeltérés volt mindkét nem esetében (a célértéket el nem érők voltak a nagyobb súlyúak).

A kutatásban a magasvérnyomás és a cukorbetegség összefüggése is tettenérhető: az ismert cukorbeteg hypertoniás betegeknél a vércukor szint 7,4, a nem diabetesek esetében pedig 5,5 mmol/l volt.

A vese érintettségét is bizonyítják az adatok: az átlagos húgysav szint férfiakban (335,5 umol/l) és nőkben (302 umol/l) sem haladta meg a normális szintet, de mindkét nemben a célvérnyomást el nem érők csoportjában magasabb volt. Ennél a kórnál is számít, hogy mit örököltünk a felmenőktől: a betegek családi kórtörténetének 71 százalékában fordult már elő magasvérnyomás-betegeség, és az esetek egyharmadában volt már a családban cukorbetegség is.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a felmérés tanúsága szerint a kombinált kezelés ellenére a betegek közül kevesen érték el a célt, a 140/90 Hgmm alatti értéket. Ennek szerinte többek között az az oka, hogy kevesen tartják be a terápiát, és nemcsak a gyógyszert nem szedik rendszeresen, hanem a javasolt életmódváltást sem hajtják végre, nem tesznek semmit a testsúlyuk csökkentéséért, nem mozognak többet. Igaz, ez azzal is összefügg, hogy kevés az információ, ha a betegek pontosan tudnák, hogy mit kockáztatnak a terápia elhanyagolásával és mit nyerhetnek a betartásával talán jobb lenne a helyzet.

Kiss István elmondta, most egy olyan programot indítanak, amellyel a betegegyüttműködés javítása révén növelni szeretnék a vérnyomás célértékét elérők arányát és csökkenteni a vérnyomás változékonyságát. A program lényege, hogy az okostelefont használó betegeknek különféle információs anyagokat küldenek, plusz figyelmeztetik is őket a gyógyszerkiváltásra is. Az így elért vérnyomás eredményeket egy év után összehasonlítják majd a kontroll csoport vérnyomás eredményeivel. Ezt a vizsgálatot egyébként ugyanaz az Egis Gyógyszergyár támogatja, amely a Hypertónia Regiszter 2015-ös adatfelvételét, elemzéseit is finanszírozta.

Az MHT elnöke valamint a hypertónia társaság tájékoztatón résztvevő vezetőségi tagja, Sonkodi Sándor professzor is arról beszélt, szeretnék, ha még pontosabb adataik lennének a magasvérnyomás-betegségben szenvedőkről, ezért is kezdeményezik, hogy egy, a teljes országra kiterjedő reprezentatív szűrőprogramot indítsanak. A program követéses lenne, azaz egy-egy beteget a diagnózis felállításától a terápia alatt is követnének. Így még hasznosabb információkat kaphatnának a megoldásokhoz.