Mit egyél, hogy jobban láss?

Sokan vallják azt, hogy a szem a lélek tükre, de talán kevesen gondolnák, hogy részben életmódunké is. A táplálkozással összefüggő betegségek – többek között az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség – egyre nagyobb arányú megjelenésének, valamint az életkor kitolódásának következtében manapság egyre többen küzdenek látásproblémával. Habár a látás károsodása közvetlenül nem veszélyezteti az életet, mégis – súlyosságától függően – komoly korlátozást jelenthet a függetlenségre, a mobilitásra, a teljesítőképességre, az élet minőségére nézve. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége legfrissebb hírlevelében azt vette sorra, mit tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szemünk egészségét!

Sárgarépa: vicc vagy tény?
A kisgyermekes magyar családoknál hallható „Egyél sárgarépát, hogy tudjál fütyülni!" biztatás valóságtartalmának tudományos hátterét eddig még nem sikerült igazolni. Úgy tűnik viszont, hogy a külhonban több helyen ismert tradicionális tanács, miszerint „Egyél sok sárgarépát, hogy jól láss a sötétben!", szakmai berkekben is megállja a helyét. A sárgarépa ugyanis béta-karotint tartalmaz, amelyet szervezetünk képes A-vitaminná alakítani.

Az A-vitamin a látás épségének fenntartásához elengedhetetlen. Hiányának korai jele az alacsony intenzitású fényhez való romló alkalmazkodás (farkasvakság, hemeralopia). A megfelelő A-vitamin ellátottság érdekében törekedjünk a változatos, vegyes táplálkozásra! Étrendünkben kapjanak helyet a karotinoid-tartalmú növényi eredetű táplálékok is, pl. kajszibarack, sárgadinnye, sütőtök, paradicsom, spenót, brokkoli, kukorica.

Mindemellett – túlzásoktól mentesen – szerepeltessük étrendünkben a nagyobb A-vitamintartalmú állati eredetű élelmiszereket is: belsőségeket (10-14 naponként egyszer), tojássárgáját (másod- harmadnaponta), tejet és tejtermékeket (naponta), tengeri halakat (hetente legalább egyszer). Ha a fenti szempontokra figyelünk, nagyobb az esély arra, hogy kevésbé romlik a szürkületben, sötétben látás és a színérzékelés, és ezzel együtt csökkenhet a látás elvesztésének kockázata öregkorban.

Szabadgyökök és gyökfogók
A fejlettebb országokban a látáskárosodások két fő oka a szürkehályog és a korfüggő makula degeneráció (az éleslátás helyének, azaz a szem sárgafoltjának elfajulása). Mindkét állapot kialakulásánál összefüggést találtak a növekvő korral, az elhízással és a cukorbetegséggel.

A fő rizikót valószínűleg az oxidatív károsodás jelenti. Testünk sejtjei – így a szem sejtjei is – normális működésük során termelnek úgynevezett szabad gyököket. Idővel azonban – ha a normális közömbösítő folyamatok nem kielégítőek – ezek a részecskék károsíthatják a szöveteket és a szerveket, amely előidézhetik a korosodással együtt járó látáskárosodást.
Több kutatás alátámasztja azt a hipotézist, miszerint a károsító szabadgyököket hatástalanító ún. antioxidáns tápanyagok – különösen az A-, C-, E-vitamin, valamint a karotinoid pigmentek, a lutein és a zeaxantin – segíthetnek megelőzni vagy késleltetni az öregkori vakság megjelenésének ezen formáit.

Az említett két színanyag – a lutein és a zeaxantin – a szem retinájában is nagy koncentrációban megtalálható. Feltételezések szerint ezeknek a színanyagoknak a nagyobb vérszintje megvédheti a retinát a fény károsító hullámhosszú sugárzásától. A lutein és a zeaxantin bizonyos élelmiszer nyersanyagokban nagyobb mennyiségben megtalálhatóak, pl. a kukoricában, a spenótban, tojássárgájában.

Látható tehát, hogy mint a legtöbb krónikus állapot, így a szürkehályog és a makula degeneráció megelőzése is összefüggésben van az egészséges táplálkozással.

Hályog által homályosan…
A szürkehályog (cataracta) kialakulását a szemlencse elszürkülése jellemzi. A szemlencse – amely normális állapotban átlátszó – a szem színes része, a szivárványhártya (írisz) mögött található. Alapvetően vízből és fehérjékből áll, és a retina (ideghártya, amely a szem legbelső burka) sárgafoltjára fókuszálja a fénysugarakat. Legtöbb embernél a szürkehályog lassan alakul ki, és fokozatosan károsítja a látást. Szerencsére a cataracta viszonylag egyszerű sebészeti beavatkozással gyógyítható.

A makulátlan látás helye
Arra, hogy megfelelően tudjunk olvasni, írni, sötétben vezetni, valamint, hogy felismerjük a színeket, a legélesebb látás helye, a már fentebb említett sárgafolt tesz képessé bennünket. Ennek a területnek az elfajulása (makula degeneráció) a látás fokozatos, fájdalommentes elvesztéséhez vezet, amely viszont – a szürkehályoggal ellentétben – többnyire nem gyógyítható. Kialakulása kapcsán a táplálkozás jelentőségéről már beszéltünk. Léteznek azonban egyéb, károsító tényezők is, melyeket fontos megismerni, hogy tenni tudjunk a megelőzésért:
• Tartós napsugárzás.
• Dohányzás.
• Bizonyos keringési problémák, mint pl. a magas vérnyomás

Szemünk fénye
Sokan talán nem is gondolnák, de már egy születendő gyermek szemfejlődésére is hatással lehet a várandós édesanya táplálkozása. Kiemelten fontos az anya étrendjének zsírsavösszetétele. Az egyik többszörösen telítetlen zsírsav (az ún. dokozahexaénsav, röviden DHA), ugyanis a terhesség utolsó hónapjaiban felhalmozódik az embrió agyában, és szerepet játszik az agy és a retina (ideghártya) fejlődésében. Az anyatejnek is magas a DHA tartalma, ezért a koraszülöttek esetében – ahol kimarad a méhen belüli fejlődésnek ez a szakasza – a DHA pótlásában sokat segíthet a szoptatás, vagy a DHA tartalmú tápszerek. Az állapotos és a szoptató anyák számára ezért is különösen fontos a DHA-ban gazdag tengeri halak (pl. makréla, hering, lazac) fogyasztása.

Látástól vakulásig
Földünk éhezés sújtotta részein a látás elvesztése és az alultápláltság összetartozó fogalmak. A fejlődő országokban a megelőzhető gyermekkori vakság vezető okaként tartják számon az A-vitamin hiányt, amely a szaruhártya kiszáradásához, átlátszatlanná válásához és így vaksághoz vezet A világon minden évben 250.000-500.000 gyermek vakul meg az A-vitamin hiánya miatt, akiknek a hetven százaléka a vakság kialakulásától számított 1 éven belül meghal. Az A-vitamin hiány megelőzése fontos feladatot jelent ebben a térségben nemcsak a vakság, hanem – az A-vitaminnak a szervezet védekező rendszerére kifejtett pozitív hatása révén – a gyermekbetegségek, és a halálozás csökkentése miatt is.

Szemmel tartott egészség
Ahhoz, hogy látásunkat sokáig a legjobb állapotában megőrizzük, összefoglalóul tanácsos figyelembe venni az alábbi ajánlásokat:
- Naponta együnk kellő mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget, minél nagyobb arányban a sötétsárga és mélyzöld színűeket.
- Használjunk ultraibolya sugárzás ellen védő napszemüveget, hogy megvédjük szemünket a károsító sugaraktól.
- Ellenőriztessük rendszeresen egészségi állapotunkat, különösen olyan betegségekre nézve, melyek növelik a degeneratív szembetegségek kialakulásának kockázatát (pl. magas vérnyomás).
- Ne dohányozzunk!
- Rendszeresen járjunk szemvizsgálatra.