Mozgásra bíztatnak a dietetikusok

Hazánkban az elmúlt 3-4 évtizedben becslések szerint kétszeresére nőtt a túlsúlyosak aránya, melynek oka napi energiaegyensúly felborulása. Az étkezéseinkkel átlagosan 500 kilókalóriával többet veszünk magunkhoz naponta, mint amennyi szükséges lenne, emellett alig mozgunk. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hétvégi, XIII. Konferenciáján a táplálkozás és a mozgás összhangján volt a hangsúly.

Számtalan fogyókúra és edzésterv létezik a kívánatos alak kialakítására, bonyolult számítási rendszerek és kúrák ígérnek gyors és kíméletes megoldást a túlsúllyal küzdők számára. A dietetikusok és más egészséggel foglalkozó szakemberek azonban az MDOSZ konferenciáján csak egy egyszerű szabályra figyelmeztetnek: ne vigyünk be több kalóriát, mint amennyit fel tudunk használni!

Láthatatlan kalóriák
Egy ülőmunkát végző embernek naponta átlagosan 2500 kilókalóriára van szüksége. Ha naponta 8 órát tölt el munkahelyén, szellemi munkával 50-100 kilókalóriát használ fel. 600-1000 kilókalóriát munkába járás, vásárlás, főzés, lépcsőzés és más, mindennapi aktivitások során éget el, az alvás és az anyagcsere működtetése pedig nagyjából 1500-1700 kilókalóriát igényel. Napjainkban azonban még szerény számítások szerint is jócskán túllépjük az ajánlott mennyiséget, és plusz 500 kilókalóriát viszünk be a szervezetünkbe észrevétlen nassolásokkal és repetákkal. Mindez nem is lenne baj, ha rendszeresen, heti 6-7 órát intenzíven sportolnánk – mondta el a konferencián dr. Pavlik Gábor egyetemi tanár az SE Testnevelési és Sporttudományi Kar, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékének munkatársa.

A konferencia vendége volt Gyurta Dániel, olimpiai bajnok úszó is, aki a vele készült interjúban, a kérdésekre adott válaszaiban részletesen beszámolt arról, hogy a sportolóknak is nagy szükségük van arra, hogy szakember segítse őket személyre szabott étrendjük kialakításában, amely egyértelműen hozzájárul teljesítményükhöz.

Hova vezet?
A túlsúly számos szív- és érrendszeri betegséghez vezethet, de a 2-es típusú cukorbetegek 80-90%-a is elhízott. Így a testtömeg optimalizálása sarkalatos pontja a cukorbetegek kezelésének, ennek legfontosabb eszközei a táplálásterápia – amelyben központi szerepe van a dietetikusoknak – de nem elhanyagolható a mozgásterápia sem. Mára már bebizonyosodott, hogy a sportos életmódnak a megfelelő táplálkozással együtt nemcsak terápiás hatása van, de a megelőzésben is kulcsfontosságú, hiszen csökkenti az inzulin rezisztenciát. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a szakemberek és a betegek között zajló kommunikáció hatását emelete ki, melynek jelentős szerepe van a gyógyulási folyamatokban.

Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke szerint napjainkban különösen fontos az energiaegyensúlyról beszélnünk, mivel Magyarországon minden ötödik ember túlsúlyos. Ez azonban nem csak hazánkban jelent komoly problémát, hanem világszerte is.

Idén is díjazták a legjobb dietetikusokat
Alultápláltság, krónikus betegségek, élelmezés és az oktatás - ezek azok a területek, ahol a 2011-es Év Dietetikusai dolgoznak és kiemelkedő eredményeket értek el. A 2005-ben alapított díj célja, hogy ösztönözze a szakmai fejlődést és a dietetikusok ismertségét növelje. A különböző kategóriák jól mutatják, hogy számos területen nagy szükség van a dietetikus szakmára, hiszen táplálkozási szakemberek dolgoznak kutatásokon, élelmiszeripari vállalatoknál, civil szervezeteknél, egészségügyi intézetek munkatársaként, terápiás szakemberként és tanácsadó vállalkozóként is.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének XIII. Szakmai Konferenciáján idén Molnárné Osbáth Piroska, Zentai Zsófia Anna és dr. Tátrai-Németh Katalin vehették át a díjat.