Munkahelyi stressz: felmérik a kockázatot

A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom) megbetegedések rizikótényezője. A hazai és nemzetközi kutatások szerint a munkahelyi stressz negatív egészségi hatásai a munkavállalók egynegyedét érintik. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete országos stressz felmérést indított - tudatta az intézmény.

A kérdőív bárki számára elérhető, a kitöltés anonim. A válaszadók a kitöltést követően azonnali visszajelzést kapnak saját eredményeikről, nyomtatható formátumban. Megtudhatják, hogy saját munkahelyi stressz pontszámaik a 28 skála mentén hogyan viszonyulnak az országos és ágazati átlagokhoz, illetve észlelt stressz szintjük, stresszel összefüggésbe hozható testi tüneteik jelentős egyéni kockázatot jeleznek-e.

A Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. „Az elmúlt években több ajánlás is megjelent, amely a pszichoszociális kockázat felmérésének lehetőségeit foglalja össze, azonban továbbra sem áll rendelkezésre egységes, magyar nyelvű mérőeszköz ezen a területen. Kutatócsoportunk ezt a hiányt szeretné pótolni a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív magyar verziójának kidolgozásával." – hangsúlyozta Dr. Stauder Adrienne, pszichiáter, pszichoterapeuta, a Magatartástudományi Intézet Munkahelyi Stressz Kutatócsoportjának vezetője.

A kérdőív több mint 15 országban sikerrel alkalmazott, hatékony kockázatértékelő eszköznek bizonyult. Kutatás második szakaszában a COPSOQ II kérdőívet további skálákkal egészítették ki, annak érdekében, hogy pontosan felmérjék az egyén észlelt stressz szintjét, a munkahelyi stresszel összefüggésbe hozható leggyakoribb mentális problémák – depresszió, kiégés, alvászavar – tüneteit, illetve az esetleges testi tünetek meglétét, súlyosságát.

„Az októberben elindított felmérés célja, hogy országos és ágazati szintű referenciaértékeket határozzunk meg és feltérképezzük a legjellemzőbb pszichoszociális stressz tényezőket, illetve védő faktorokat. Fontos célkitűzés továbbá, hogy beazonosítsuk a leginkább veszélyeztetett szakmai csoportokat." – emelte ki Nistor Katalin pszichológus, kutató.

Az online kérdőív csoportos és szervezeti szintű vizsgálatra is alkalmas. Az egyéb ágazatokkal való összehasonlítás mellett, az egészségügyben dolgozók stresszforrásait kiemelt szempontok szerinti is vizsgálja. A munkahelyi stresszről, munkavállalói és munkáltatói stresszkezelési lehetőségekről és a pszichoszociális kockázatértékelésről bővebb információk olvashatók a Munkahelyi Stressz Információs Oldalon a www.munkahelyistresszinfo.hu címen.