Inni muszáj, de nem mindegy, hogy mivel pótoljuk a naponta szükséges bő két liter folyadékot.
Persze a gyümölcslevek, az üdítők és a sör jóval élménygazdagabb alternatíváknak tűnnek, mégis a vizet és a teát ajánljuk elsősorban. Hogy miért? Az alábbiakból kiderül - írja a Semmelweis Figyelő.
Mint közismert, az emberi szervezet 65-70%-a víz. Víz nélkül az életfunkciók egyszerűen nem lennének képesek működni. Víz szükséges a vérkeringés, a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásáért, valamint a hőszabályozásban is elengedhetetlen szerepe van. Szilárd táplálék nélkül elméletileg bő egy hónapig is eléldegélünk, de víz nélkül csak pár napig vagyunk képesek húzni.
Ha a szervezet eléri a 15%-os vízveszteséget, akkor az egyenlő a halálos ítélettel. A vízháztartás megfelelő szinten tartására napi 2-2,5 liter folyadék bevitele szükséges, mivel naponta körülbelül ugyanennyi mennyiség távozik belőlünk a veséken keresztül, valamint széklet, verejték és kilégzés formájában.
„Sokak szerint a folyadék pótlására legalkalmasabb szer a víz. Érdemes belegondolni, hogy a Föld felszínének 70,9%-a víz, de ennek a hatalmas mennyiségnek a 97%-a sós víz, és mindössze 3% édesvíz. Még így sem lélegezhetünk fel, hiszen ennek a 3%-nak a 2,4%-a jégbe van fagyva, így marad 0,6% édesvíz, mely felszín alatt vagy felszín feletti forrásokra jut. Magyarország e szempontból jól el van látva, hiszen bőven akad ásványvíz minőségű vizet tartalmazó forrásokkal"- mondta el a Kutatók Éjszakáján tartott előadásában Dr. Varga Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem ETK Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének főiskolai docense
Ásványvíz régen és ma
2004-től ásványvíznek minősül az a víz, ami védett, felszín alatti rétegből származik, mely lehet kút vagy forrás. Eredendően szennyeződésmentes, egészségi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik.1927-től Magyarország EU-s csatlakozásáig szigorúbb, kötöttebb volt az ásványvíz meghatározása, 1000 mg/ liter ásványi anyagot kellett tartalmaznia annak a víznek, mely ásványvíz minősítésre pályázott. Ez azért is volt megengedhető, mivel Magyarországon sok az öreg víz, melyek igencsak bővelkednek ásványi anyagokban. Nyugat-Európában viszont, ahol sok a hegység és a fiatal víz, rövid idő alatt csak kevés ásványi anyagot tudott magába oldani a víz. Ezért is történt 2004-ben az ásványvíz meghatározásával kapcsolatos enyhítés.
„Szót kell még ejteni az ásványvíz egyik „alfajáról" a gyógyvízről, mely orvosilag bizonyítottan gyógyhatású. Erről papírja is van, miután átesett a szükséges vizsgálatokon. A közhiedelemmel ellentétben tehát nem a magasabb ásványi anyag tartalma különbözteti meg a gyógyvizet a sima ásványvizektől"- mondta el a szakember.
Még az orrunkat is tisztítja
Az ásványvizek fajtái:
Földes-meszes vizek
Összetételüket tekintve kalcium és magnézium ionokban valamint hidrogén-karbonátban bővelkednek. Elsősorban fokozott kalciumigény, gyomorsav-túltengés esetén ajánlott, valamint gyulladáscsökkentő hatásuk van. Ide tartoznak a Balaton-felvidék vizei, a parádi vizek, Székesfehérvár környékéről származó vizek valamint a budapesti vizek.
Alkáli hidrogén-karbonátos kémhatású vizek
Kalciumban, nátriumban és hidrogén-karbonátban gazdag vizek. Elsősorban gyomorsav-túltengés, vesekőképződés, gyomor- és bélrendszeri hurut valamint a légutak hurutos megbetegedése ellen javallott. A balfi, parádi, fonyódi, valamint a szegedi Anna-forrás vizei tartoznak ide.
Szulfátos vizek
Nátriumban, magnéziumban, glaubersóban valamint keserűsóban gazdag vizek, melyek székrekedés és az enyhén hurutos bélrendszer kezelésére alkalmasak. A glaubersós vizek közé tartozik például a Mira vagy a Hunyadi János víz míg a keserűsósak közé a Ferenc József.
A misztikus tea
A teának két fő típusa van, az egyik az indiai tea, a másik a kínai tea. A tea esetében a levelek fejlettsége befolyásolja az ital minőségét. Az első levélpárból készült tea a legjobb minőségű és egyben a legfinomabb is. Szálas teákat szokás belőlük készíteni. Még a második levélpárból is igen jó minőségű tea készül. A harmadik, negyedik és ötödik levélpárból készült teák minősége kicsit gyengébb, belőlük készülnek a jól ismert filteres teák.
Fekete és fehér
Mi is a különbség a tea típusai között? A differencia a feldolgozásmódban rejlik. A tealeveleket leszedik, szétterjesztik, majd , majd megfonnyasztják, ezután megsodorják és fermentálják, azaz erjesztik. A fermentálás által nyeri el a tea jellegzetes színét és aromáját. Fekete tea esetében a fermentációt órákig végzik, míg a sárga teánál csak részleges fermentáció történik. Ezután magas hőfokon szárítják vagy aszalják a tealeveleket.
Alapvető különbség a zöld és fehér tea esetében, hogy ezen teáknál nincs fermentáció. Már az elején meggőzölik a leveleket, ami tönkreteszi a teában lévő vegyületeket, ezért nincs szükség fermentációra sem. A zöld teánál ezután jön a fonnyasztás, gőzölés, sodrás majd a szárítás. Fehér tea esetében kicsit egyszerűbb a helyzet. Mivel nagyon fiatal tealevelekről van szó, itt elég a gőzölés és a szárítás, sodrásra nincs szükség.
A zöld a tuti
A tea, mint köztudott, tartalmaz koffeint, de ez csersavhoz kötött, ami azt jelenti, hogy hatását lassabban érezzük meg, mint mondjuk a kávéét. "Amit fontos még megjegyezni, hogy a tea bővelkedik antioxidánsokban, mely segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések kialakulását"- tette hozzá Dr. Varga Zsuzsa. És hogy melyiket is válasszuk? Az összes tea közül a zöld, szálas tea tartalmazza a legtöbb antioxidánst, de általánosságban is elmondható, hogy a minőségi szálas teák több értékes összetevőt tartalmaznak, mint filteres társaik.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!