Kilencven-kilencvenöt százalékban enyhíteni lehet a remegést a mély agyi stimulációs műtéttel.
Valójában egy magyar tudós írta le először a Parkinson-kór tüneteit a XVII. században, egy magyar származású orvos is részt vett 1947-ben az első agyműtétnél, amellyel egy Parkinson-kóros beteg tüneteit enyhítették, de más neves magyar kutatók-orvosok is sokat tettek e betegség feltárásáért, gyógyításáért. Mindez azon a János Kórházban rendezett csütörtöki nyílt napon hangzott el, amelyen az intézmény neves szakemberei bepillantást engedtek a kórral kapcsolatos kulisszatitkokba a betegeknek és érdeklődőknek. Az apropó pedig nem volt más, mint az, hogy április 11-e a Parkinson-betegek Világnapja.
Valálik István idegsebész, aki már a 90-es évek óta több száz sebészeti kezeléssel, műtéttel enyhítette a Parkinsonos betegek tüneteit elmondta, hogy azért is nagyon nehéz a gyógyítása ennek a betegségnek, mert ma sem tudják pontosan mi okozza, és nincs pontos vizsgálati módszer sem, amellyel egyértelműen diagnosztizálni lehetne a kórt. Ráadásul a tünetek is olyan szerteágazóak, akkora különbségek vannak a betegek között, hogy ez is nehezíti a kórkép felállítását. Hozzátette: a Parkinson-kórt úgy állapítják meg legtöbbször, hogy kizárják az összes többi, hasonló tüneteket okozó betegséget.
Ha a konkrét kiváltó okot nem is tudják, azért az orvosok azt már megállapították, hogy az agyi ingerületet átvivő egyik anyag, a dopamin hiánya, a drogok, vérkeringési zavarok, az agyvelőgyulladás előidézheti a betegséget. Természetesen e kórnak is vannak jellegzetes megnyilvánulásai. A legismertebb a remegés, az akaratlan mozgászavar, izomfeszülés, lelassulás, egyensúlyzavar. Azt is tudni lehet, hogy gyógyíthatatlan, és egyre súlyosbodik a betegek állapota. De nem fertőznek és a kór nem örökletes.
A betegség Magyarországon csaknem húszezer embert érint, évente 1500-2000 új Parkinson-kórost regisztrálnak. A 60 év fölöttieknek már 1-2 százaléka szenved ebben a kórban.
Korábban gyógyszerrel igyekeztek enyhíteni a betegség tüneteit – bár már ismert volt a műtéti módszer is -, de kiderült, hogy a készítmények mellékhatása gyakran újabb, néha rosszabb mozgásszervi problémákat okozott. A tudomány fejlődése, az egyre korszerűbb képalkotói és elektrofiziológiai eljárások lehetővé tették, hogy egyre hatékonyabbá váltak a sebészeti beavatkozások.
1998. óta Magyarországon, a Szent János Kórházban is végzik azt a világon is legkorszerűbbnek számító mély agyi stimulációs műtétet, amellyel 90-95 százalékban csökkenteni lehet a remegést. Ezt a nagyon korszerű eljárást más betegségek gyógyítására is használni lehet, ráadásul az OEP finanszírozza. De sokan, még az orvosok között sem ismerik a módszert, így számos beteg csak későn vagy egyáltalán nem jut ehhez a lehetőséghez. A János Kórház szakemberei ezért is tartották fontosnak ezt a csütörtöki nyílt napot, ahol sok érintettel többek között ezt az eljárást is megismertethették.
A Parkinson-kórban szenvedők világnapjává 1997-ben nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet április 11-ét. Azért épp ezt a napot, mert a betegség tüneteit hivatalosan először leíró angol orvos, James Parkinson ezen a napon született.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!