Probiotikummal támogatott gyógyulás

Hasmenés, rossz közérzet, puffadás – már csak ez hiányzik egy fertőzéses betegségtől amúgy is legyengült betegnek! Pedig a fertőzés terápiájaként adott antibiotikum-kúra együtt járhat ezekkel a panaszokkal.

Az emberi emésztőszerv-rendszer számos hasznos baktériumnak ad otthont. A jótékony baktériumok olyan anyagokat termelnek, melyek fenntartják az emésztőszervrendszer egészségét, segítik megelőzni a káros baktériumok, gombák elszaporodását.

Egy-egy betegség során a kártékony baktériumok elszaporodhatnak, bekerülhetnek a szervezetbe, és szinte bármelyik szervünkben gyulladást okozhatnak. Ezeket hivatott kiirtani az antibiotikumos kezelés, ami azonban a gyomorba kerülve nem képes különbséget tenni a jó és a rossz baktériumok között. Így lehetséges, hogy egy hosszas antibiotikum-kúra, vagy a készítmény gyakori alkalmazása egyszerűen elpusztítja az egészséges és hasznos bélflórát is. Ha a jótékony baktériumok az antibiotikum-szedés hatására sérülnek, hasmenés, rossz közérzet, puffadás, immunrendszeri gyengeség és még számos egyéb tünet jelentkezhet. A panaszok nagyon kellemetlenek lehetnek a fertőzésből éppen gyógyuló beteg számára.

Milyen károkat okozhat az antibiotikum?

Az elpusztított bélflóra miatt gyengül az immunrendszer, legelőször hasmenés jelentkezhet. A kezelés alatt ez normálisnak is tekinthető, de érdemes megemlítenünk a kezelőorvosunknak. Súlyosabb esetben a bélben a jó helyett hasmenéses tüneteket okozó káros baktérium telepszik meg, így bélgyulladást is okozhat, a vastagbélben és a vékonybélben is tapasztalható lesz az elváltozás. Ha pár napon belül nem múlik a hasmenés, vizessé, nyákossá, esetleg véressé is válhat, a páciens belázasodik, puffadást, hasgörcsöket tapasztal. Legkomolyabb esetben a bélfal is átszakadhat, és hashártyagyulladás is kialakulhat.

Mit tegyünk antibiotikum-kúra után?
Az antibiotikumok hatása tehát csak a megfelelő körülmények között hasznos, ezért érdemes óvatosan alkalmazni őket. Betegként fejben kell tartanunk, hogy mikor szedtünk antibiotikumot, és az orvossal együttműködésben kell meghatározni a következő kúra szükségességét.

Antibiotikum szedése után igyekeznünk kell visszaállítani a normál bélflórát, amelyhez segítségül hívhatjuk a pre- és probiotikumokat. A többféle „jótékony hatású" baktérium törzset tartalmazó készítmények elősegíthetik a bélflóra egyensúlyának helyreállítását. Ezen baktériumok a bél falán megtelepedve segítik a bélflóra működését, amely ismét képes lesz feladatát ellátni. Csökkenhet, majd meg is szűnhet a hasmenés, székrekedés vagy a hasfájás, nőhet az emésztés hatékonysága, helyreállhat a vitamintermelés és jótékony hatással lehet szervezetünk védekezőképességére is.

Mire figyeljen a probiotikum alkalmazása során?
A probiotikumok alkalmazása már az antibiotikum szedésének megkezdésekor javasolt, az alkalmazás javasolt időtartama változó lehet, erről kérje ki a kezelőorvos vagy a gyógyszerész véleményét! Az antibiotikumot és a probiotikumot ne szedje egyszerre, alkalmazásuk között teljen el minimum 2 óra, mert az antibiotikum hatástalaníthatja a probiotikum előnyös tulajdonságait. A gyógyszerszedés során igazodjon az antibiotikum bevételének javasolt időpontjaihoz!

Antibiotikum-kúra gyermekeknél

A gyermekek immunrendszere éretlenebb a felnőttekéhez képest, ezért – legyen szó akár csecsemőkről, akár nagyobb gyerekekről – fogékonyabbak a fertőzésekre. Náthás őszi időszakban, az óvoda, iskola kezdetekor gyakoribbak a fertőzéses megbetegedések. Az antibiotikumokra szükség van a kórokozó baktériumok elpusztításához, de alkalmazásuk ára, hogy gyermeke bélrendszerének védő, emésztést segítő probiotikus baktériumtörzsei is károsodnak. Ennek tünetei közé tartozik a hasmenés, a hasi fájdalom, a levertség, amely kisbabák esetén gyakran csak szűnni nem akaró sírásként jelentkezik. A bélflóra helyreállításában és kellemetlen panaszok estén a probiotikus készítmények gyermekének is segíthetnek.