Ritkul, törik? Tegyen a csontritkulás ellen!

A csontritkulás sokáig tünetmentes, ám már a korai szakaszban is szűrhető és kezelhető. Dr. Pál Mónika, az Oxygen Medical reumatológusa szerint a megfelelő terápiákkal és életmóddal az életminőség jelentősen javítható. Mivel ma Magyarországon kb. 600 ezer nő és 300 ezer férfi szenved csontritkulásban, 50 év felett érdemes mindenkinek részt vennie rendszeresen csontritkulás-vizsgálaton.

A csont folyamatosan épül és bomlik – évente kicserélődik állományának közel 10 százaléka. Normális esetben a felépülés és a lebomlás egyensúlyban van, ha azonban ez az egyensúly a csontvesztés irányába mozdul el, kialakul a csontritkulás. Az osteoporosis tulajdonképpen a csont anyagcseréjének betegsége, aminek következtében csökken a csont tömege, de ezzel párhuzamosan a csont szerkezete is változik, ami miatt a csont törékennyé válik.

A kivizsgálásnak három pillére van: a csont szerkezetének meghatározása röntgen vizsgálattal, a csontsűrűség-mérés és a laborvizsgálat. Ezen vizsgálatok eredménye alapján állhat fel a diagnózis. A szűrés azért is döntő jelentőségű, mert a csontritkulásra – tünetek híján – leginkább már csak töréskor derül fény. Az osteoporosis következtében kialakuló csigolyatörés pedig közel nyolcszorosára, a csípőtáji törés hatszorosára növeli a halálozási kockázatot! Fontos tisztán látni, hogy az érintettek nem konkrétan a csonttörésben halnak meg, hanem annak következményei miatt – ilyenek lehetnek a műtéti szövődmények, vagy a kórházi fertőzések.

Néhány rizikófaktor kiszűrhető
Az elsődleges osteoporosisnak nem tudjuk az okát, ám ezen belül beszélhetünk fiatalkori, posztmenopauzás, 80 év fölötti és a férfi csontritkulásról.

A másodlagos csontritkulásnak számos oka lehet. Kialakulhat például pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-, vese-, bél- vagy májbetegség, gyulladásos reumatológiai kórképek, vagy haematológiai betegségek esetén. Számos olyan gyógyszer is van (főleg szteroidok), amelyek szintén előidézhetnek csontritkulást, sőt ez lehet egy kemoterápiás kezelés mellékhatása is. A kivizsgálás során nagyon fontos annak eldöntése, hogy elsődleges vagy másodlagos osteoporosisról van-e szó.

Az eredőtől függetlenül elengedhetetlen a rizikótényezők felismerése és a törési kockázat becslése is. A rizikótényezők között vannak olyanok, amelyeket nem tudunk befolyásolni: ilyen a nem, a kor, vagy a genetika. De a rizikótényezők között számos olyan is akad, amely egészségtudatos magatartással elkerülhető. Bizonyítható, hogy a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód jelentősen megnöveli a csontritkulás kockázatát! Ugyanakkor a megfelelő Kalcium, D-vitamin bevitel és a rendszeres mozgás bizonyított védőfaktornak számít.

Kezelés orvosilag és életmóddal
- A terápia lehet gyógyszeres és nem gyógyszeres – ismerteti dr. Pál Mónika. - Az első esetről kizárólag reumatológus szakorvos dönthet, aki ma már rendkívül széles készítmény-skálából választhat. Léteznek hetente vagy akár havonta egyszer szedhető gyógyszerek. Injekció formájában is elérhető a szükséges hatóanyag, amelyeket vénásan naponta, háromhavonta vagy infúzió formájában évente egyszer elég beadni. Mindegyik készítményhez javasolt Kalcium és D- vitaminpótlás, ami szoros laborkontroll mellett alkalmazható. A nem gyógyszeres kezelés azonban legalább ilyen fontos a felvilágosítás szerepe, hiszen az érintetteknek tudniuk kell az életmód döntő szerepéről is.