Sízés, korcsolyázás ízületkímélő módon

Az ízületi gondok nem csak az időseket érintik. A 35-50 éves magyarok fele tapasztal fájdalmat a mindennapi tevékenységek során. Vezet a térdfájdalom (36%), ezt követik a derék- (26%), illetve a vállpanaszok (20%). A fájdalom leggyakoribb oka lehet a porckopás, amely már a 35 és 50 év közöttiek egynegyedét érinti – derült ki a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának (MGyFT) 2014-es felméréséből.

Sérülésből porckopás, ízületi gyulladás
Ha hosszú kihagyás után hirtelen vágunk bele egy újfajta edzésbe, vagy ha a számítógép, televízió mellől felállva rögtön a sípálya vagy a korcsolyapálya felé vesszük az irányt, akkor a kellemetlen izomláz mellett jelentősen megnöveljük a sérülések rizikóját és így hosszú távon porcszövetünk károsodását okozhatjuk.

Az ízületet érintő rendszeres mikrosérülés (apró sérülés) az egyik legfontosabb rizikótényező az ízületi kopás kialakulásánál. A térdszalag károsodása 5-10 szeresére emeli a térdízületi kopás előfordulását. A porckopás az egyik leggyakoribb ízületi betegség. Oka az ízületeket párnázó kemény, de rugalmas szövet, a porc kopása: ilyenkor a sérült porcfelület dörzsölődik, gyulladás jöhet létre, ami fájdalmat, merevséget és mozgási nehézségeket okoz.

Sérülés az első 10 percben
A térdsérülés egyik leggyakoribb oka a síelés előtti bemelegítés és a síelés utáni levezetés, nyújtás elmulasztása vagy csak formális elvégzése: a balesetek 60 százaléka az edzés vagy síelés első 10 percére esik. A sípályán minden nap végezzünk minimum 10 perces bemelegítést, amely tartalmazza a karok, a lábak, valamint a törzs ízületeinek átmozgatását illetve izmainak nyújtását.

Last minute felkészülés
Ha nem jutott elegendő idő a felkészülésre és már csak 1-2 hét van az utazásig, akkor igyekezzünk a hétköznapi tevékenységeink közben intenzívebben használni izmainkat (lift helyett lépcső, bevásárlás gyalogosan, autó helyettesítése kerékpárral). A hétvégén az általános erőnlétünk fejlesztésére érdemes a friss levegőn aktív programokat szervezni (terepen gyaloglás, túrázás, futás, nordic walking). A rövid idő ellenére fordítsunk nagy hangsúlyt az izmaink nyújtására (stretching, jóga) és alkalmazzuk ezeket a gyakorlatokat síeléskor is a nap végén.

A mindennapokba többször is beilleszthető néhány perces egyensúlygyakorlat (nyitott és csukott szemmel), testsúlyunk áthelyezése egyik illetve másik lábunkra, instabil felületen gyaloglás. Erre azért van szükség, mert síelés közben a megszokott, hétköznapitól eltérő izomműködések jellemzőek. A hétköznapi mozgások során nagyobb erőkifejtéseknél a talp többnyire rögzített helyzetben van. A járástól, futástól kerékpározástól eltérően síeléskor állandóan változó, instabil alátámasztási felületen kell mozognunk, hiszen egyik talpunk sincsen stabilan rögzítve.

Ha nem egészséges a csípő-, térd- és bokaízületünk, gerincünk, érdemes utazás előtt gyógytornász tanácsát kérni a síelés közben alkalmazható ízületkímélő praktikák megismerésére.

További részletek, tippek, tanácsok az Ízületőr oldalon