Stresszesek a napjai? Érelmeszesedés fenyegetheti!

Sokan ismerik az érelmeszesedés rizikófaktorait, mint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség. Mára azonban az is bebizonyosodott, hogy a stressz is kockázatnövelő faktor. A megelőzési és szűrési lehetőségekről Hava Róbert, az Oxygen Medical vezető szakasszisztense beszélt.

A stressz közvetve akár érelzáródáshoz is vezethet

Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azokban az emberekben, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley tanulmányából. A vizsgálatból kiderült, hogy azoknál, akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, mely később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.

Nyilván nem lehet pontosan megmondani, hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, az INTERHEART című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz.

Ugyanez a tanulmány – amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta – kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. Ebben a vizsgálatban a pszichoszociális tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is markánsabb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának.

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az egyéb befolyásolható kockázati tényezőket (cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás, elhízás) nem kell figyelembe venni, de fontos megtalálni a megfelelő stresszkezelő módszereket is.

Miért veszélyes az érszűkület?

Az érelmeszesedés (atherosclerosis) folyamata során először az érbelhártya sérülését követően az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik majd idővel meszes plakkoká formálódnak. A plakkokba kalcium épülhet be, mely törékennyé teszi a zsíros lerakódást. A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben keringő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, és a vérrög az ér átmérőjét akár teljesen is elzárhatja.

A betegség egészen fiatal korban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, tünetmentesen halad előre, egyre több eret érintve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz.

A szűrés életet menthet

- Egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálattal, az arteriográfiával kiszűrhető a korai érelmeszesedés. A gyakorlatban, a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, mely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Minél merevebb az ér, annál gyorsabbá válik benne véráramlás, mely magasabb pulzushullám sebesség értéket eredményez, és ezáltal jelezi, hogy az érelmeszesedés folyamata megkezdődött. Ugyanakkor a már ismert érbetegségekben a vizsgálat nem szolgál új információval, csak amennyiben azt a gyógyszeres kezelés hatásának követésére használják – ismerteti Hava Róbert.

A vizsgálat elsősorban azoknak ajánlott, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mint például
- magas vércukor
- magas vérnyomás
- dohányzás
- stresszes életmód
- 50 évesnél magasabb életkor
- emelkedett koleszterinszint
- családban előforduló szívinfarktus, agyi infarktus
- mozgásszegény életmód, elhízás.