Még tart az Urológiai hét, a szűrésre, tanácsadásra szombatig lehet jelentkezni.
E férfiszerv normális esetben mirigyes tapintatú, puha. Az öregkori prosztata megnagyobbodás tapintata ettől kissé eltér, a prosztata mérete növekedhet. Rákos elfajulás esetén porc- vagy kőkemény göböket észlelünk benne, illetve az egész kőkemény szövetté alakul át.
Egy felmérés szerint 100 férfiből urológiai panasszal 8 fordul orvoshoz, s e betegek negyede prosztatagyulladásban szenved. A 20-60 év közötti férfiak urológiai panaszainak 25 százalékát okozza prosztatagyulladás, és legalább minden 2. férfi életében egyszer előfordul a kór, főleg a fiatal és a középkorban.
A betegség kialakulása máig nem pontosan ismert, de az tudott, hogy leggyakrabban fertőzés áll a hátterében, és a kórokozók a húgycsövön keresztül jutnak fel a prosztatába. Minden egyéb olyan elváltozás is elősegíti a gyulladás kialakulását, amely a vizeletürítést megnehezíti, mint a záróizom fokozott izomtónusa, a húgycső szűkülete, és ennek következtében vizeléskor fellépő nagyobb nyomás a húgycsőben.
A prosztatagyulladásnak – ami gyűjtőnév – számos formája van, így nem csoda, ha tünetei is rendkívül változatosak. Az úgynevezett bakteriális gyulladásnál a kórokozó a prosztataváladékban kimutatható. A váladékot prosztatamasszázs révén nyerik, de az esetek mintegy kétharmadában baktérium, vagy egyéb kórokozó nem mutatható ki. Az utóbbiak egyébként nemcsak baktériumok, hanem gombafajok is lehetnek. Esetenként előfordulhat, hogy az előző két kórokozó az alsó húgyutakban ugyan megtalálhatók, de a panaszokért nem ezek felelősek.
Prosztata-panaszok
A gyakori vizelés, a vizelet nehezebb elindítása, a vékonyabb, vagy megszakadó vizeletsugár, a vizelés után a hólyagban visszamaradó vizelet, a pisi elcsöpögése – különösen 50 éves kor felett – gyakori panasz. Ezekért a prosztatán keresztül vezető húgycső átmérőjének csökkenése okolható, amit jóindulatú szövetszaporulat okoz. Igaz, csaknem normális anatómiai viszonyok mellett is jelentkezhet vizelési panasz, amikor arról van szó, hogy a húgyhólyag és a prosztata közötti úgynevezett belső záróizom nem nyílik meg eléggé. Ilyenkor a vizelet kipréseléséhez nem megfelelő a hólyag saját izomzatának összehúzódási ereje, a betegnek a hasprést is működtetni kell. Ugyancsak a hólyag működészavarával függ össze egy harmadik vizelési nehézség, amikor a kivezető húgyutak tágassága bár megfelelő, viszont a hólyag izomzata egyáltalán nem, vagy nem eléggé húzódik össze ahhoz, hogy annak tartalmát maradéktalanul kiürítse.
Tekintettel arra, hogy ezek a panaszok az 50 éves kor fölött jelentkeznek és 65-70 év körül a leggyakoribb, egyértelműen összefügg az életkorral, ami számos hormonális, idegi és egyéb változással jár együtt.
A betegség megelőzhető
Sokan a tökmagolaj kivonatára esküsznek, prosztata megnagyobbodás vagy vizelési panaszok megelőzésére. Ezek hatása tudományos vizsgálatokkal csak részben bizonyított, de az igazsághoz tartozik, hogy minden urológusnak van néhány olyan betege, ismerőse, aki 6-8 éve rendszeresen növényi kivonatokat szed és állapota nem romlik vagy panaszmentessé lett.
A prosztatabetegség gyanújánál elkerülhetetlen a végbél felőli, ujjal történő vizsgálat. A prosztata nagysága, keménysége, puhasága, fájdalmassága, formája sok információval szolgál a szakembernek. Az ultrahangvizsgálattal az urológus meg tudja állapítani a prosztata méretét, amit köbcentiméterben vagy grammban fejeznek ki. Ügyes műszer segítségével megmérhető a vizelet sugara. A beteg tölcsérbe pisil, ami egy komputerrel van összekötve, a gép kiszámolja, majd grafikusan ábrázolja a vizelés "erősségét". Az átlagos, normális áramlás másodpercenként 15-20 milliliter.
A vizeletáramlás vizsgálata után azonnal újabb ultrahangos vizsgálatot végeznek, ennek során megvizsgálják a hólyagot, hogy vajon kiürült-e, illetve mennyi vizelet maradt benne. Normálisan nincs mérhető mennyiség, de még 20-30 ml is elhanyagolhatónak számít.
Kezelési lehetőségek
Kezdeti panaszoknál a legszélesebb körben alkalmazott gyógyszerek a növényi kivonatok. Igaz, alkalmazásuk gyakorisága világszerte nagy különbséget mutat, Észak-Amerikában kevésbé, Dél-Amerikában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Közép-Európában hagyományosan gyógyítanak gyógynövény kivonatokkal. Ezek a szerek általában olcsóbbak a szintetikus gyógyszereknél és nincs mellékhatásuk, viszont alkalmazásukat sokan támadták állítva, hogy hatástalanok, amire azonban az utóbbi pár év tudományos eredményei rácáfoltak. Hosszan tartó szedésük a panaszok súlyosbodását megállíthatja, esetenként erősebb gyógyszerre vagy műtétre nincs is szükség. Tény, hogy hatásmechanizmusuk összetett, részben ismeretlen, hatásuk pedig lassabban alakul ki, mint néhány szintetikus gyógyszeré. A leggyakrabban a fűszerpálma gyümölcsének kivonatát, a csalángyökér-, s tökmag-, a liliomnövény kivonata használt.
Amikor csak a műtét segít
Ha a gyógyszeres kezelés ellenére a beteg állapota tovább romlik, akkor műtéti beavatkozásra van szükség. Előfordul, a páciens olyan súlyos panaszokkal fordul orvoshoz, hogy a gyógyszerektől nem várható eredmény. Ha a vizelet elakad, nem kerülhető el a műtéti beavatkozás.
A prosztata nagyságától függően kétféle műtéti beavatkozás lehetséges. Az egyik úgy történik, hogy a húgycsőbe egy optikai rendszerrel összekötött hosszú fémeszközt vezetnek, a megszaporodott, a húgycső átmérőjét csökkentő szövetszaporulatot elektromos szerkezettel mozgatható hurok segítségével kiszedik. Ha a prosztata bizonyos nagyságot túllép, akkor a beteg alhasán néhány harántujjnyi vágást ejtenek, felvágják a hólyagot, majd a hólyag és a húgycső találkozása körül ejtett metszés mentén, a szövetszaporulatot kihámozzák, ezt követően eltávolítják.
A lézerkezelésnek különböző technikái vannak. Amikor a lézer elpárologtatja a prosztata szövetét, az azzal a hátránnyal jár, hogy a szövettani vizsgálatra nincs értékelhető anyag, így a panaszt nem okozó, ezért klinikailag fel nem ismerhető prosztatarákra szövettani vizsgálat hiányában nem derül fény. A lézeres eljárások ritkábban járnak vérzéses szövődménnyel, mint a hagyományos műtétek, ugyanakkor az eredmények lényegében megegyeznek, vagy helyenként még gyengébbek is, ezért műtét előtt a beteg életkorát, a panaszok súlyosságát, a társbetegségeket és a páciens műtéti terhelhetőségét gondosan mérlegelni kell.
Felvilágosító, szűrőprogram a héten
Szeptember 12-17. között a Magyar Urológusok Társasága ismét megszervezte azt a felvilágosító és szűrő programot, amely az elmúlt hat év során elsősorban a magyar férfiak tudatába Prosztata Napok néven rögződött. Ahogy azonban az idei kampány elnevezése - Urológiai Hét 2011 - is mutatja, ezúttal nem csupán a prosztata betegségeire fókuszálnak az urológusok.
Bár a prosztatarák még mindig a vezető halálokok közé tartozik, a MUT szakemberei a – prosztatával kapcsolatos, eddig elvégzett, az Európai Urológus Társaság által is méltatott edukációs munka eredményeit a napi gyakorlatban egyértelműen érzékelve - ezúttal a húgyutak és a kiválasztás szervrendszere egyéb, szintén súlyos következményekkel járó betegségeire is szeretnék felhívni a lakosság figyelmét.
A kampányban igyekeznek bemutatni a tüneteket, a mögöttük megbújó, kóros elváltozásokat és a korai felismerés nyomán meginduló kezelések nyújtotta gyógyulási esélyeket. Hangsúlyozzák, hogy az urológiai problémákkal azért is fontos orvoshoz fordulni, mert azok nem csupán az életminőséget rontják (pl. potenciazavarok, inkontinencia), hanem gyakran összefüggésben lehetnek a szervezet más részeinek súlyos működési zavaraival (pl. érbetegségek, cukorbetegség stb.)
A szűrést végző intézményekről részletes információkat a www.prosztatanap.hu honlapon találhatnak.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!