• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szexuális bántalmazás: Újraélt emlékek képekben

Egészségmagazin Forrás: Független Médiaközpont Szerző:

Szexuális bántalmazás és rajzterápia: Ha felmerül a gyanú, mindig szakemberhez kell fordulni.

- Ha egy gyerek szörnyeteget rajzol, utalhat arra, hogy látott vagy hallott egy mesét, amely szorongást keltett benne, és ezt próbálja kirajzolni magából. Ugyanakkor lehet a szörnyeteg a bántalmazás jele is – mondja Kovács Emese, a Budapest Art Brut Galéria igazgatója. Ő maga is vezet terápiás foglalkozásokat, így tapasztalatai alapján hozzáteszi: - Ha felmerül a gyanú, mindig szakemberhez kell fordulni.  Rajzterápia során készített képen lehetnek utalások szexuális bántalmazásra, szakértők szerint azonban csupán egy kép alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

A Budapest Art Brut Galériában nemcsak art brut, azaz a pszichiátriai betegek műveiből álló kiállítás található, hanem alkotóműhely is működik. Egy-egy kép hosszú alkotási folyamat eredménye, amelynek során a páciensek a saját személyiségüknek megfelelő technikával fejezhetik ki magukat.

Kovács Emese azt mondja, a gyerekekre különösen igaz, hogy „belerakják" személyiségüket a rajzba. Az, hogy mi jelenik meg a képen, függ belső igényeiktől és a külső hatásoktól. De mindig ott a kérdés: mi készteti a gyermeket alkotásra? Kovács Emese szerint a külső hatás befolyásolja a belsőt és ily módon abúzusra utaló jelzések megjelenhetnek a gyerekek által készített képeken.

Dr. Simon Lajos professzor, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgató-helyettese tagja a Budapest Art Brut művészeti tanácsának. Figyelmeztet: egy képről nem lehet élettörténeti adatokra vagy traumákra következtetni. A képeken lehetnek jelzések, de a pácienst ismerni kell, terápiás beszélgetés szükséges ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le.

Kovács Emese nyomozáshoz hasonlítja az alkotás és a terápia folyamatát. – Ha a bizonyítékok mind egy irányba mutatnak, akkor már lehet következtetni, de az is a szakember feladata, hogy kiderítse, vajon az utalások valóban megtörtént eseményekről szólnak-e – mondja.

Dr. Simon Lajos példának azt a jelenséget hozza fel, amikor betegek elvesztett gyermeküket keresik, téves eszmerendszerükben az életük része egy gyerek. Ugyanígy lehet a téves eszmerendszer része, hogy valaki azt gondolja, szexuálisan bántalmazták.

Mindennek ellenére pusztán a hitetlenkedés vagy a nemtörődömség következményeként is rejtve maradhatnak esetek. Kovács Emese tapasztalatai szerint a fiatal felnőtt pácienseknél gyakran megmutatkozik a düh, amelyet környezetük iránt éreznek, mert hagyták, hogy ez történjen velük. Előfordul, hogy a gyerekek nem kérnek segítséget, de szerinte egy pedagógusnak, aki sok időt tölt naponta a gyermekkel, észre kellene vennie az intő jeleket, még akkor is, ha segélykérés nem hangzik el.

A Pandóra szelencéje projekt keretében végzett felmérésben 2001 során pedagógusokat kérdeztek arról, milyen lépéseket tesznek, ha tudomásukra jut, hogy egy tanulót ilyen jellegű bántalmazás ér. A tanárok azonban bizonytalanok ismereteikben és jelentési kötelezettségeiket illetően is. „Szerepet játszhat a feljelentés elmulasztásában az, hogy a tanár fél a család és/vagy a közösség bosszújától vagy a gyermeket félti ugyanettől. Ezen kívül részben szerepet játszhat az, hogy fél attól, hogy többet ártana, mint segítene, de fél attól, hogy beperelhetik, végül nem bízik abban, hogy az iskola vezetése és a hivatalos szervek meg tudják oldani a problémát" – áll a gyermekek elleni szexuális bántalmazásról készült jelentésben.

Dr. Simon Lajos úgy véli, ha egy gyermekkori zaklatás története általában meg szokott jelenni képeken, sőt ez a történet a jelenre is kihat - teljesen biztos, hogy az illetőnél megnyilvánul valamilyen formában.

Kovács Emese azt mondja, van olyan páciens, aki „lezár" és nem hajlandó rajzolni, mert attól fél, hogy az önkifejezés során újraélné emlékeit. Olyan is akad, aki minden egyes képén megjeleníti, hogy bántalmazás érte gyerekkorában. – Az említett páciens képein még a fejhez tartott pisztoly is fallosz alakú – említ egy példát a pszichiáter, aki szerint egyénenként változó, hogy a képeken mi utal az abúzusra. – Volt olyan középkorú nő, aki már az első terápián egy női nemi szervre hasonlító liliomot rajzolt. Később, kezelése során kiderült, hogy fiatal lányként megerőszakolták.

Kapcsolódó videó: jelek és megelőzés a szülőknek

/A cikk a „Pandóra szelencéje" című projekt keretében készült 2011-ben az Európai Unió pénzügyi támogatásával és a Holland Királyság Nagykövetségének társfinanszírozásával. Tartalma semmiképpen sem tekinthető a támogatók álláspontjának./