Két év alatt 7-szeresére nőtt itthon a kórházakban terjedő Clostridium difficile baktériumfertőzés.
Magyarországon is drámaian megnőtt azoknak, a főleg kórházakban terjedő, az antibiotikumok túlzott használatával összefüggő fertőzéseknek a száma, amelyeket az úgynevezett Clostridium difficile (C. difficile) baktérium okoz. Míg 2004-2008 között évente átlagosan 43,8 esetet regisztráltak, addig 2010-ben már 322 C.difficile okozta fertőzést jelentettek hivatalosan. Az Országos Epidemiológiai Központ tanulmánya szerint a hasmenéssel járó, súlyos esetben akár halálhoz is vezető fertőzések valójában ennél lényegesen nagyobb számban fordulhatnak elő.
Nemcsak az esetszám, hanem a járványok száma is egyre inkább nő Magyarországon. A kórházak 1986 és 2009 között összesen négy C.difficile járványt jelentettek (2001, 2003, 2004, 2009), 2010-ben viszont már 9 kórházi járványt regisztráltak, ráadásul a súlyosabb fertőzéseket okozó egyik C.difficile törzset három járványban is kimutatták ebben az évben.
A C.difficile fertőzések egyre nagyobb terjedésére és súlyosságára Kanadában figyeltek fel először: Quebec-ben 1991 és 2003 között a fertőzések gyakorisága 4-szeresre emelkedett egy egyetemi kórházban. Ebben szerepet játszhatott a fluoroquinolonok és a clindamycin csoportba tartozó antibiotikumok széles körű alkalmazása. Az ezekre az antibiotikumokra rezisztens C.difficile törzs okozhatta a 2000-es évek elejétől, főleg kórházakban terjedő járványokat Kanadában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, majd több nyugat-európai országban, s amelyekre súlyosabb lefolyású megbetegedések, és jelentős halálozás volt jellemző.
Angliában az 1990-es évektől lassan emelkedett, majd 1996/97-től, illetve 2001/2002-től kifejezetten megugrott a C.difficile fertőzések száma. A betegség a 65 év feletti korosztályt érintette legnagyobb mértékben, de a fiatalabbak körében is lényegesen nőtt az esetszám. 2007-ben több mint 50 ezer fertőzést regisztráltak, ennek 20 százalékát a korábban alacsonyabb kockázatúnak vélt, fiatalabb korcsoportokban.
Németországban is a kórházi ápolási adatok alapján nő a fertőzés gyakorisága. Például Szászországban 2002. és 2006. között négy év alatt a C.difficile fertőzés 6-szoros emelkedését tapasztalták.
Bár az utóbbi időkig relatíve kevés esetet jelentettek Magyarországon, az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a C.difficile okozta fertőzések száma. A tapasztalatok szerint a betegek között több a nő: 60 százalék. A legtöbb eset a 65 éves vagy idősebb korosztály körében fordul elő, de a fiatalabbak között is nőtt a fertőzöttek száma. Egy 1999 és 2000 között végzett vizsgálatsorozatban a kórházban fekvő, hasmenéses betegek körében végzett felmérés szerint a baktériummal fertőzött érintettek legnagyobb arányban sebészeti (33 százalék), belgyógyászati (24 százalék), illetve hematológiai (13százalék) osztályokon feküdtek.
Az ÁNTSZ legutóbbi sajtótájékoztatóján Dr. Prinz Gyula, a Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozatának elnöke beszélt a kórokozóról. Elmondta, hogy ő maga is találkozott két olyan esettel, amikor a fertőzött betegekkel 24-36 óra alatt végzett a baktérium. Hozzátette az is, hogy gyakran csak a boncteremben fedezik fel a halálos kórokozót.
Az egészségügyi ellátással összefüggő C.difficile fertőzések előfordulási gyakoriságáról eddig nem volt pontos kép Magyarországon. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat európai uniós támogatással megvalósuló informatikai fejlesztése megteremtette a feltételeit annak, hogy a fekvőbeteg-ellátás területén működő felügyeleti rendszer kiegészüljön a Clostridium difficile okozta fertőzések adataival. Az egyre inkább terjedő antibiotikum-rezisztencia monitorozására továbbá kialakították a kórházi antibiotikum-felhasználás információs rendszerét is.
A C.difficile fertőzés gyakran az antibiotikumok túlzott használatának az eredménye. A legtöbb beteg jellemzően antibiotikum alkalmazása után, nem belső eredetű kórokozóval, hanem a kórházi környezetben, külső forrásból szerzett C.difficile vagy annak spórája révén fertőződik. A lappangási idő pontosan nem ismert, de a tapasztalatok szerint a tünetek az antibiotikum-kezelés első hetében alakulnak ki leggyakrabban. A hasmenés pedig a betegek ötödénél az antibiotikum-terápia befejezése után 6-8 héttel kezdődik. A hasmenés mellett a legtöbb fertőzöttnél jelentkezik láz is, amely általában alacsony, de olykor meghaladhatja a 40 fokot is. A súlyos esetekben előforduló szövődmények: dehidratáció, gyorsan romló colitis, hashártyagyulladás, bélperforáció, vérmérgezés és ritkán halál.
A C.difficile az egészséges felnőtt lakosság székletében 3 százalékában mutatható ki, a kórházban kezelt betegeknél ez az arány 16-35 százalék. Újszülött- és csecsemőkorban is nagy, egyes becslések szerint akár 80 százalékos a baktérium tünetmentes hordozása, ennek ellenére a megbetegedés nagyon ritka. Ennek pontos oka nem ismert. A megfigyelések szerint a fertőzést elsősorban az ápolószemélyzet közvetíti egyik betegről a másikra.
Azok vannak leginkább kitéve a betegségnek, akik a következő antibiotikum szedik: ampicillin, amoxicillin, clindamycin, 3. generációs cephalosporinok, valamint a fluoroquinolonok. A kórházon kívüli C.difficile fertőzésekről nincsenek pontos adatok. Különböző európai országokban végzett felmérések szerint körülbelül ez az összes C.difficile fertőzések 10-28 százalékát teheti ki.
A fertőzés kezelésekor azonnal el kell hagyni a kiváltó antibiotikum adagolását és segíthet a metronidazol szedése is – javasolja az EK tanulmánya.
Dr. Printz Gyula a kórokozóról Videón
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!