Új teória a meszes aorta szűkület gyógyítására

A szív négy üregű szerv. A 2 pitvar és 2 kamra között billentyűk / amolyan csapószelepek/ helyezkednek el, ezek szabályos működése biztosítja az előre irányuló áramlást. Nyitott állapotban ugyanis szabad áramlást biztosítanak a vér számára, záródásukkal pedig a visszaáramlást akadályozzák meg.

Kétféle működési hibájuk lehet: ha rosszul, elégtelenül záródnak, nem akadályozzák meg a visszaáramlást, vagy ha nem nyílnak meg teljesen , akkor áramlási akadályt /szűkületet/ okoznak a vér számára. Az előbbit billentyű elégtelenségnek, az utóbbit stenozisnak nevezzük.

Az aorta billentyű a bal kamra és a legnagyobb arteria, az aorta között helyezkedik el. Normális működésével átengedi a bal kamra teljes vérmennyiségét az aortába, de megakadályozza – záródása révén – a vér visszafolyását.

Az aorta billentyű megvastagodása, merevsége, meszesedése a billentyű működési zavarához vezet. A meszes aorta billentyű áramlási akadályt, szűkületet okoz. Idősebb korban nem ritka e betegség. Előfordulása az összpopulációban 3-9 %, de a 80 éven felüliek között már 57% ! Ez a leggyakoribb szívbillentyű betegség és 60 év felett a billentyűműtétek leggyakoribb indikációja. A terápiát tehát a műtét jelenti. Az utóbbi időben azonban új kezelési elgondolás született, melyre a betegség kialakulási folyamatának jobb megismerése kínált lehetőséget.
Korábban úgy gondoltuk, hogy a meszesedés passzíve, kálcium lerakódás következménye, ma azonban egyre több a bizonyíték arra, hogy genetikai okok és a szív-érrendszeri rizikó faktorok szerepe meghatározó. Vagyis ezt a betegséget is atherosclerosisnak tarthatjuk.

Ugyanúgy alakul ki, mint az érelmeszesedés az artériákban, gyulladással, plakk- képződéssel, hegesedéssel, majd mészlerakódással. A helyszín azonban nem az artéria, hanem az aorta és az aorta billentyű.

A kezdeti fázisban a gyulladásnak nagy a szerepe: gyulladást okozó anyagok /cytokinek/ és fehérvérsejtek / monocyták, macrophagok/ jelennek meg a helyszínen, átalakítják a billentyű struktúráját, mely merevebbé, hegessé, végül a mészlerakódás miatt meszessé válik.

Ebből következően az új ötlet a gyulladásos folyamat gátlása, megakadályozása.

A koleszterin csökkentő gyógyszerek leghatékonyabb csoportja az ún. „statinok". E gyógyszerek hatása kettős. Egyrészt a májban egy enzim gátlása révén akadályozzák a koleszterin képzést /az eredmény a szérumkoleszetrin szint csökkenése/, másrészt antioxidáns, antithrombotikus, és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Ez utóbbiak függetlenek a szérumkoleszterin csökkentő hatástól, és együttesen „pleiotrop" hatásnak nevezzük ezeket. A statinok érelmeszesedést gátló hatása bizonyított, és ebben mind koleszterin redukáló hatásuknak, mind pleiotrop hatásuknak szerepük van.

De beválik-e a statinok gyulladáscsökkentő /pleiotrop/ hatása az – érelmeszesedéshez hasonló mechanizmusú meszes aorta stenozis kezelésében ?

Egy vizsgálat során /Saltire/ 155 meszes aorta stenozisban szenvedő beteget kezeltek. Egy részük placebót, más részük nagy dózisban statint kapott. 25 hónapig követték a betegeket, vagyis vizsgálták szív ultrahanggal a betegség progresszióját vagy regresszióját és CT-vel a meszesedés fokát. Sajnos az első eredmények negatívak: a nagy dózisú statin kezelés nem állította meg a progressziót és nem okozott regressziót. Lehet, hogy a kezelés időtartama volt rövid… /?/

A válaszra még várnunk kell, a probléma tisztázására újabb vizsgálatok indultak /Astronomer, Seas/.

Ma úgy gondoljuk, hogy a jelentős fokú, meszes aorta stenozis kezelésére a műtét a javallott módszer. Elindult azonban a kutatás egy másik megoldás, a gyulladáscsökkentő, gyógyszeres kezelés irányába, mely egyszerűbb megoldás reményét adhatja sok-sok 60 év feletti, aorta stenozisban szenvedő beteg számára.