Veszélyes-e a darázscsípés?

A rovarcsípés-allergia az egyes rovarok csípése következtében, az egyén immunrendszerének válaszkészségétől függően kialakuló túlérzékenységi reakció. Csípést okozhat szúnyog, darázs, méh, bögöly, pók, hangya, kullancs vagy vízparti nyaraláskor a medúza és a tengeri sün is. Magyarországon a lakosság mintegy 2 százalékát veszélyezteti túlzott érzékenység a rovarcsípések miatt. A leggyakoribb allergiás reakciót okozó rovarok Európában a méhek és darazsak.

Normál reakció

A darázs-, illetve méhcsípések következtében normál esetben enyhe, viszkető duzzanat keletkezik. Ilyenkor a tüneteket helyi kezeléssel, borogatással és különböző krémekkel enyhíthetjük – magyarázza dr. Pintér Judit, a Budai Allergiaközpont allergológusa.

A méh váladéka savas kémhatású, ezért a csípést lúgos folyadékkal jó bekenni, ehhez szódabikarbónát keverjünk el kis vízben. A darázscsípés ezzel szemben lúgos méreganyagot juttat a bőrbe, így azt savas oldattal, pl. citromlével, ecetes vízzel érdemes kezelni. Mindkét rovar okozta csípés esetén mossuk le a bőrt langyos, szappanos vízzel és használhatunk antihisztamin, illetve lidokain tartalmú kenőcsöt és jeges borogatást is.

A duzzanat normális körülmények között néhány nap alatt elmúlik. A kisgyermekek szervezete éppen csak ismerkedik az idegen fehérjék legyőzésének folyamatával, ezért a felnőtteknél viszonylag rövid idő alatt megszűnő piros duzzanat esetükben jóval tovább is tarthat.

Mikor gondoljunk allergiára?

A méh- és darázsméreg allergia tünetei lehetnek enyhe, helyi panaszok, de súlyos, életveszélyes állapot is kialakulhat. Az enyhébb panaszok közül különös figyelmet igényel, ha a csípés helyén több napon át tartósan fennálló, vörös, viszkető, nagyméretű, 12 cm-t meghaladó átmérőjű duzzanatot tapasztalunk.

Méh, darázsméreg allergia esetén – szerencsére ritkán- már az első csípés is súlyos allergiás rohamot válthat ki. Ha azt tapasztaljuk, hogy a csípést követő rövid időn ( 20-30 percen) belül az egész testen bőrkiütések, bőrvörösség keletkezik, az ajak, a szem vizenyősen beduzzad, fulladás lép fel, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt. A beteg állapota ilyen esetben gyorsan romolhat és akár pár perc alatt is kialakulhat a legsúlyosabb, akár végzetes kimenetelű reakció, az anafilaxia, melynek során szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki.

Különösen veszélyes a fejet ért csípés, a szájüreg, garat csípése, mely allergia nélkül is végzetes következményekkel járhat a hirtelen fellépő erős duzzanat miatt. Nyári melegben óvakodjunk ezért az édes folyadékok, alkoholos italok üvegből, fémdobozból történő fogyasztásától.

Fontos a korai diagnózis!

A darázs- és méhcsípés ellen nem sokat tehetünk, a súlyosabb tünetek kialakulását azonban megakadályozhatjuk. A csípés helyén jelentkező szokatlan reakciók – elhúzódó, az átlagosan nagyobb méretű duzzanat - után mindenképpen forduljunk allergológus szakorvoshoz. A darázs- vagy méh méreganyagra adott allergiás reakció vérvizsgálattal, a szervezetben lévő ellenanyag kimutatásával igazolható. Ebben az esetben a szükséges gyógyszerek mellett hozzájuthatunk a gégevizenyő, így a fulladás megelőzésére szolgáló auto-injektorhoz is. Az önbelövős fecskendőt a csípés után azonnal használva a szakszerű segítség megérkezéséig megelőzhetjük a súlyosabb, akár végzetes tünetek kialakulását. Fontos, hogy a vérvizsgálat nem csak a csípést követő napokban, de az egész év folyamán bármikor elvégezhető, az allergiát igazoló ellenanyag kimutatható.

Rovarméreg allergia és immunterápia

A darázs és méhcsípés allergia gyógyítható vakcina kúrával, mely a túlérzékenységi reakciót csökkenti, majd általában 3 éves kezelés után megszüntetheti. A specifikus immunterápia célja, hogy az allergiás beteg szervezete lépésről lépésre hozzászokjon az allergiát kiváltó anyaghoz. Az allergiás beteg kezdetben az injekciókat 1-2 hetes időközönként kapja, később pedig 1-2 havonta. Injekciós kezelés esetén előfordulhatnak súlyos mellékhatások, ezért ezt a kezelési formát csak intenzív osztályos háttérrel rendelkező fekvőbeteg intézményben, kezelésben járatos allergológus szakorvos közreműködésével tanácsos alkalmazni.