Jobban teszik az önkormányzatok, ha elengedik az iparűzési adót a háziorvosaiknak Zombor szerint.
Jövő héten kerül a parlament elé az alapellátási törvénytervezet, amelyet a kormány a múlt heti ülésén fogadott el, jelentette be Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár mai sajtótájékoztatóján, ahová az érdekképviseletekkel zajló egyeztetésről érkezett.
A legsúlyosabb gondokat, a korfa-problémákat próbálja kezelni a tervezet, a praxisváltást igyekszik segíteni – ez utóbbi hasonlítana a patikatulajdonosi programhoz, amelyben az állam kedvezményes hitelt nyújt a tulajdonossá váláshoz. Mint mondta, nem a betöltetlen praxisok okozzák a legnagyobb problémát, hanem az, hogy az elkövetkező években (a koncepcióban úgy számolnak, hogy egy évtized alatt több mint ötezer háziorvos, a fogorvosoknál pedig még rosszabb a helyzet) tömegesen fognak nyugdíjba menni a családorvosok. Ezért olyan konstrukciót kell kidolgozniuk, amely a kilépők számára lehetővé teszi, hogy értékén adják el a praxisukat, míg a belépők számára lesz forrás a vásárlásra. Ezért is szerepel a tervezetben, hogy az OEP-bevételt nemcsak működésre, de praxisvásárlásra is lehet fordítani – ez utóbbi eddig ugyanis tilos volt.
Iparűzési adó — így alkotmányos
Az iparűzési adó kapcsán így fogalmazott: alkotmányossági szempontból az a járható út, ha az adótörvény módosításakor tiszteletben tartják az önkormányzatok döntési kompetenciáit, nem az állam mondja ki a verdiktet. Megjegyezte: mint valamikor gyakorló polgármester úgy véli, az önkormányzat jobban teszi, ha elengedi az ipát a háziorvosok számára. Bár egyelőre a vállalkozó védőnők nincsenek ebben a körben, de egy módosítási javaslattal igyekeznek orvosolni a helyzetet, így rájuk is vonatkozhat majd az ipa-mentesség lehetősége.
Jövőre újabb 130 ezer forintnyi támogatást kapnak havonta a háziorvosi praxisok, ennek azonban lesz egy feltétele: a háziorvosoknak be kell mutatniuk a náluk alkalmazásban lévők szerződését — ha az megfelel az egészségügyben alkalmazott szerződéses feltételeknek, akkor juthat a praxis többlettámogatáshoz. Ezzel több mind negyedmillió forinttal nő a praxisok havi támogatása két év alatt, tette hozzá az államtitkár.
Zombor szerint komplex, széles szakmai konszenzuson nyugvó, rövid és velős a törvényjavaslat született, amelyhez tíz végrehajtási rendelet fog kapcsolódni – ezek alapját a törvény mellékletét képező az alapellátási koncepció fogja szolgáltatni.
Egységes elszámolás a túlmunkában
Az érdekvédelmi szervezetekkel ma zárult újabb egyeztetési tárgyalásról elmondta: hasznos és építő jellegű volt, terítéken a túlóra és a túlmunka elszámolása szerepelt. Konszenzus alakult ki a túlmunka végelszámolási rendjében: a korábbi maximum hat hónap helyett három hónapra csökkentették a határidőt. A túlórákat a tárgyhót követő hónapban kell kifizetni, nem csúszhatnak velük hónapokat a munkáltatók. A mai egyeztetésen jóváhagyott egységes elszámolási és nyilvántartási rend minden egészségügyi intézményre kötelező érvényű lesz, tette hozzá az államtitkár.
A nővérszállók felújítását 2016-tól kezdik meg pályázati rendben, illetve a kifutó uniós projektekből megmaradó 3 milliárd forintot ápolási eszközök vásárlására fordítja az állam – ebben is megegyeztek a mai tárgyaláson.
Beépítik az eddigi bérkiegészítéseket az alapbérbe
2016-tól a korábban megvalósult bérkiegészítések az eddig befagyasztott alapbérbe kerülnek, így az erre épülő pótlékok magasabbak lesznek. Ennek fedezetére a kormány 13 milliárd forintot biztosít. Emellett a végzős rezidensek a képzési idő lejárta után továbbra is kapják az ösztöndíjnak megfelelő összeget addig, ameddig a szerződésben vállaltak szerint itthon, közfinanszírozott ellátásban dolgoznak szakorvosként. Erre a célra 2,5 milliárd forintot biztosítanak jövőre a költségvetésben.
A május 12-i tüntetésről nagyon röviden nyilatkozott Zombor Gábor: az egészségügyben dolgozók életpályamodelljének kidolgozása egyeztetéseken formálódhat. Hogy ki fogja várni a tüntetőket, arról egyelőre nem tudni.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!