A hazai e-egészségügy jövőképe szerint mindenki nyerhet az informatikai fejlesztésekkel.
Az uniós elnökség kapcsán szinte naponta hallható eHealth fogalmát Király Gyula, a Hospitaly Kft. stratégiai igazgatója így definiálja: „Az egészségügy valamennyi valós és virtuális szereplőjét, valamint a megelőzéssel és gyógyítással összefüggő folyamatokat kiszolgáló, támogató információtechnológiai és kommunikációs módszerek, megoldások összessége."
És hogy az egészségügy sem maradhat ki az elektronikus társadalom diktálta megfelelés kényszeréből, ezt mutatja az IME kétnapos IX. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciája, ahol az IT-szektor jeles képviselői is részt vettek, jelenlétükkel is érzékeltetve, bőven akad keresnivalójuk az egészségügyi ágazatban.
A hazai e-egészségügy jövőképét igyekezett felvázolni Pári Mónika, a GYEMSZI munkatársa, aki leszögezte: az informatika nem gátja, hanem eszköze az ágazati fejlesztéseknek.
Az ágazati adatvagyont kiaknázatlan kincsnek minősítette, éppen ezért fontos, hogy egységes és valós adatok álljanak transzparens módon rendelkezésre az egészségügyről. Ha ez megvan, akkor kell egy hiteles forráshely, ahol hozzá lehet férni a közös ágazati törzsadatokhoz. Mi sem alkalmasabb erre egy ágazati portálnál, tette hozzá. Fontos része az ágazati portálnak a humánerőforrás feltérképezése is, valamint terveik szerint ide csatlakoztatnák be a szintén létrehozandó egészségügyi állásportált. Ez utóbbira az álláskeresők feltölthetik szakmai önéletrajzukat, a munkáltatók pedig kereshetnek az információk alapján. Hogy mikorra lesz ágazati portál, arra Pári Mónika annyit felelt, hogy ez az uniós projektek meghirdetésétől függ, de semmi esetre sem években gondolkodnak.
Az ágazati naprakész adatbázis és az infokommunikáció előnyeit az ígéretek szerint az állampolgárok is élveznék: kevesebbet kellene várakozniuk egy-egy vizsgálatra, beavatkozásra. Az intézményközi kapcsolatok révén kevesebb dokumentációt kellene magukkal vinniük, mivel e-kórlapjukhoz minden ellátó hozzáférne. A tervek szerint a betegek nyilatkozhatnának arról, hogy családtagjaik rendelkezésre bocsátják e-kórlapjukat: így az elődök kórtörténetét ismerve könnyebbé válhat a diagnózisuk felállítása gyógyítójuk számára.
Az ellátóknak is ígért előnyöket Pári Mónika: az intézményfejlesztési költségek csökkentéséhez járulhat hozzá, hogy az adatok birtokában hatékonyabb és jobb allokációs döntések születhetnek. Csökken az orvosok adminisztrációs terhe, nő az orvos beteg között bizalom, hiszen azonnal lehívható a beteg kezeléstörténete. Az ágazaton belül javul az adatminőség, csökken az adatkésedelem és illegális felhasználás, illetve horizontális kapcsolat épül ki az ellátók között.
Szintén különböző adatbázisokra épül a Kapacitás Térkép Tervező és Monitoring Kutató Alkalmazás, avagy a Katéter Mónika. Az információforrást biztosító rendszer lényege, hogy a bevitt adatokat vizualizálják és térképekre vetítik, így nem kell hatalmas táblázatokat olvasni a felhasználónak. Fontos szerepe van az adattárnak az egészségszervezési nagytérségek megalkotásában, derült ki többek között Somogyi László, GYEMSZI munkatársa előadásából.
Ízelítőül néhány speciális térképet már bemutatott Szócska Miklós államtitkár a VG konferenciáján például a várólistákról (szürkehályog, térd-, illetve csípőprotézis-műtétek), a finanszírozás alakulásáról, a mentő kiérkezési idejéről és az alkohol okozta májbetegségek előfordulásának gyakoriságáról.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!