Csak a háziorvosi ellátás megítélése nem romlott, ami már önmagában eredmény.
Egyelőre semmiféle hozadéka nem mutatkozik az egészségügyi ellátás átalakításának, az új betegútszervezési rendszernek – legalábbis a betegek többsége tapasztalja úgy, hogy az elmúlt öt évben romlottak az ellátás feltételei, nehezebb a hozzáférés az ellátásokhoz, derül ki az Ipsos Zrt. által készített kutatásból. A hazai felmérés egy, az anyacég által végzett nemzetközi kutatás része: tizenöt ország betegei körében végeztek kutatásokat, ezek alapján mutatta be dr. Závecz Tibor, az Ipsos Zrt. véleménykutatási igazgatója az Önkormányzati Egészségügyi Napok keddi konferenciáján. hogy a magyar betegek miként vélekednek az egészségügyi ellátás elérhetőségéről, színvonalának alakulásáról, az egészségügyben dolgozók odafigyeléséről, a gyógyítás üteméről, a betegtájékoztatásról, s mindez hogyan fest nemzetközi összevetésben.
A magyar eredmények annyira rosszak, hogy már az azonos arányú jó és rossz tapasztalatokat elérő háziorvosi ellátás is pozitívumnak tekinthető. Egyedül a betegtájékoztatásban értünk el sikert, itt ugyanis többen számoltak be javulásról, mint romlásról, s nemzetközi összevetésben ezzel sikerült felkapaszkodnunk a 11. helyre. Egyébként pedig sereghajtók vagyunk minden területen akár a kórházi, akár a járóbeteg-ellátási, akár a diagnosztikai vizsgálatokhoz való hozzáférést nézzük, vagy éppen a betegellátás színvonalát, szervezettségét, a betegekre való odafigyelést vesszük. Erre pedig mégsem lehet magyarázat csupán a magyarok borúlátása.
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés általános megítélésében például a tizenöt ország közül a 14. helyen állunk, csak a spanyolokat sikerült leköröznünk. A megkérdezettek magyarok 42 százaléka szerint általában romlott a helyzet az elmúlt öt évben – ugyanakkor a tizenöt ország átlaga némi javulást mutat.
Bár hangsúlyozta a kutatásvezető, hogy nem kifejezetten egészségügyi kutatást végzett az Ipsos Zrt., hiszen nem statisztikai adatokat vetettek össze, hanem a betegek véleményét kérték ki, az ő szubjektív tapasztalataikra alapoztak a felmérés során. Szerencse, hogy az időszak megválasztásával – 2008 és 2013 között – kifogták a szelet a politikusok vitorlájából: mivel két ciklust is érint, így nem érdemes egymásra mutogatniuk, nem lehet üresen csengő győzelmi kommunikációt folytatniuk egymás rovására.
A kutatásban az országokat úgy válogatták, hogy minden földrész képviseltesse magát, így került be a körbe Argentína, Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország. A felmérés során 12 ezer főt kérdeztek meg, közülük 500 magyarországi lakost.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!