Egyre ismertebb lesz az emberi test, miközben az abban élő embert szem elől tévesztik.
Sajnos manapság a stressztől és mindenféle veszélyektől fenyegetett világunkban az értékek felborultak. És ez talán hatványozottan igaz az orvos-beteg kapcsolatban. Míg korábban a doktor Nagy Mágusnak, olyan sámánfélének számított, a páciens pedig az esendő, fájdalomtól gyötört ember volt, addig már a médiában megjelent különböző negatív hírek okán, meg az interneten olvasható számtalan információ hatására csökkent az egészségügyben dolgozók presztízse. Gyakorta „jobban" tudja a beteg, hogy mi a baja és milyen vizsgálat, gyógyír jár neki, mint azt az orvostudomány, meg a szakmai protokollok leírják.
Ugyanakkor kár szépíteni, van javítandó az orvos-beteg kommunikációban. A megváltozott világunkban a „felek" közötti kapcsolat az eddigieknél is komolyabb bizalmi viszonyt kíván.
Ez derült ki dr. Pilling János pszichiáter (Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet) „Az orvosi kommunikáció megítélése és oktatása Magyarországon" című előadásból. A szakember az Értéktrend Consulting rendezte „Gyógyító szavak" konferencián beszélt.
Az orvos-beteg kommunikáció egészségesebbé tételéért az orvosok képzésével sokat lehet tenni. Hosszú ideig egyáltalán nem figyeltek erre az oktatásnál, Magyarországon kötelező tárgyként az orvosképzésben 1993-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen vezették be. Jelenleg az első éves orvostanhallgatók – meglehetősen interaktív módon – 30 órás orvosi kommunikációs képzésen vesznek részt. Az ott szerzett információt azután negyed, illetve ötödéves hallgatóként szigorlat keretében kérik számon. Az előadása egyik legfőbb üzenete az volt, hogy a képzésük legfontosabb alapelvei közé tartozik a gyakorlat-központúság, amivel a mindennapok valóságára készítik fel a hallgatókat.
Dr. Pilling János mindenesetre, hogy az egyetemen az orvos-beteg kapcsolat mindennapos teendőiről, az empatikus kapcsolat kialakításáról, a kórelőzmény és a panaszok megismeréséhez szükséges megfelelő kérdezési stílusról előadásokat és készségfejlesztő gyakorlatokat tartanak. És emellett az információk hatékony átadása, a betegtájékoztatás, a betegoktatás, a páciens és hozzátartozói együttműködésének kialakítása szintén a képzés része. Jelenleg minden hazai orvosi egyetemen oktatnak orvosi kommunikációt A budapesti egyetemen orvosi kommunikáció képzésen 3 nyelven – magyarul, angolul és németül – évente csaknem ezer hallgató vesz részt.
Az orvosi kommunikáció oktatása a végzett orvosoknak is folytatódik. Például a rezidensképzésben rövid, ám kötelező fejezet. A praktizáló orvosoknak a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete rendszeresen szervez e témakörben – lásd rossz hírek közlése, kapcsolat indulatos páciensekkel stb. – továbbképzéseket. És további képzések is elérhetőek például az ELTE „Szuggesztív kommunikáció a szomatikus orvoslásban" című képzésben.
Más és más kommunikációt igényel az orvos részéről a gyermek, a szenvedélybeteg – alkoholista, drogos -, a szexuális problémákkal küzdő, vagy éppen az agresszív, indulatos páciens. Igenis, a jövő orvosainak, meg a jelenlegi gyógyítóknak tudniuk kell a jó és a rossz hírt közölni, mégpedig úgy, hogy abba egyetlen érintett, de még a hozzátartozók se rokkanjanak hirtelen bele. Az interkulturális kommunikációt - lásd kapcsolat a roma páciensekkel – sem árt időben elsajátítani, a praxisban alkalmazni.
Hogyan gyakorolnak a „kisdoktorok", illetve a praxisban dolgozók? Úgynevezett oktatóbetegekkel, vagyis speciálisan képzett emberekkel foglalkoznak, olyanokkal, akik megtanulták a különböző betegszerepeket. Ennek a módszernek előnye, hogy a nehéz kommunikációs helyzeteket a hallgatók a segítségükkel gyakorolják, másrészt a hallgatók által elkövetett hibákról az oktatóbetegek visszajelzésekkel szolgálnak. Kiscsoportokban, valós problémák modellezésével szituációs gyakorlatokat tartanak. Az oktató videók elemzése és a terepgyakorlatok szintén komoly segítségül szolgálnak.
Milyen az orvosi kommunikáció jelentőségének megítélése Magyarországon? A szakember azt mondja, a betegek kiemelten fontosnak tartják, a média mind gyakrabban foglalkozik az orvos-beteg kapcsolat problémáival, az orvostanhallgatók a képzés első óráiban vegyes attitűdöket produkálnak, a végére viszont kifejezetten pozitív képet építenek fel magukban. Egy felmérésben a rezidensek az orvosi kommunikáció fontosságát 5 fokú skálán átlagosan 4,9-re értékelik, ami a jövő orvos-beteg kapcsolatában igazán reményt keltő minősítés.
Az, hogy a betegek együttműködésében mennyire fontos az orvosi kommunikáció, mi sem bizonyítja jobban, minthogy hiányában, vagy helytelen működése nyomán a betegek 20 százaléka az orvos receptjét ki sem váltja, 10 százaléka ugyan megteszi ezt, de a készítményeket nem használja - egy kutatás szerint. Még két drámai adat: a betegek 50-60 százaléka – egészségi állapotának romlását elősegítve – nem az előírásoknak megfelelően szedi a gyógyszereit, 70-90 százaléka az orvos rendelte életmódbeli előírásokat nem tartja be. A nem, illetve helytelenül kezelt pácienseknek pedig súlyos egészségügyi és gazdasági következményei vannak.