A jövő egészségügyének új szempontjairól

Megalakult a 21. századi egészségügy helyzetét vizsgáló, a hazai kihívásokra is választ kereső és megoldási javaslatokat kidolgozó Elnöki Bizottság az Egészségért a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának kezdeményezésére április 18-án.A bizottság alakuló ülésére Lovász László, az MTA elnöke 15 szakembert hívott meg, adja hírül az MTA.

Az orvostudományokban is tapasztalható rohamos tudományos-technikai fejlődés egyre jobban meghaladja az egészségügyi ellátás korábban kialakult kereteit, a bővülő lehetőségek nyomán megjelenő társadalmi igények, elvárások nincsenek összhangban sem a rendelkezésre álló forrásokkal, sem a valós szükségletekkel, és nélkülözik a reális szakmai alapokat.

Érzékelve ennek az összetett kérdésnek a társadalmi súlyát, világszerte felhívások jelennek meg a független akadémiák szerepvállalására, hogy a tudomány eszközeivel foglalkozzanak az egészségüggyel. Ezekhez kapcsolódva Magyar Tudományos Akadémia is többszakaszos, több területre kiterjedő, mélyreható elemzést igénylő feltáró munkát indított a modern társadalmak egészségüggyel kapcsolatos problémáiról, amelybe az orvostudományokon túl be kívánja vonni más tudományterületek – közgazdagság-tudomány, szociológia, informatika – képviselőit is.

A folyamat nyitórendezvényeként az MTA Orvosi Tudományok Osztálya, valamint Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya a 2016. évi közgyűléshez kapcsolódva közös tudományos ülést tartott „Egészségügy a XXI. század társadalmaiban" címmel, amelyen bemutatták az elemző munka szándékait és a további elemzésre alapot nyújtó szempontokat. Ennek nyomán rajzolódott ki az Akadémia három korábban meghirdetett, hosszú távú stratégiai programja mellett negyedikként a közegészségügyi program, melynek célja, hogy a felvetett kérdésekre helyes válaszok, megoldások, cselekvési modellek születhessenek, végső célja pedig egy új társadalmi megállapodás előkészítése a 21. század egészségügyi ellátásában.

A feltáró-elemző munka következő állomásaként április 18-án megalakult az Elnöki Bizottság az Egészségért. Létrehozásával a Magyar Tudományos Akadémia csatlakozik több, a világ orvosi akadémiáit tömörítő szervezet ajánlásához. Az egészségügy össztársadalmi jellegét tükrözi, hogy a bizottságban az MTA Orvosi Tudományok Osztálya mellett öt másik tudományos osztály is képviselteti magát.

A bizottság – a multidiszciplináris jellegét tartva – a következő célterületeken tervezi működését:
népegészségügyi trendek (öregedés, betegségek visszaszorulása vs megjelenése)
ellátási formák (szakértői központok létrehozása, távorvoslás)
populációs adatbázisok, informatika, e-health
orvosi kutatások (transzlációs medicina, bioinformatika)
az orvosi technológiai fejlődés költségelemzése
az egészségügyi szükségletek racionalizálása
egészségügyi oktatás (iskolában, egyetemen, rendszeres továbbképzés)
kommunikáció, társadalmi párbeszéd
az ellátás etikai, jogi kereteinek a fejlődő technológiához való igazítása
az egészségtudatos környezet alakítása.

A bizottság - amelynek elnöke Kosztolányi György akadémikus - a 15 felkért szakértőn kívül számít a hazai szakemberek széles körére. A testület fontosnak tartja, hogy az egészségügy univerzális feszítő problémáiról hiteles tájékoztatást kapjanak a szolgáltatást igénybe vevők, a szolgáltatók és az egészségügyet irányító szakemberek egyaránt.

Az Elnöki Bizottság az Egészségért tagjai:
Elnök:
Kosztolányi György, az MTA rendes tagja
Ádám Veronika, az MTA rendes tagja;
Csiba László, az MTA levelező tagja;
Demetrovics Zsolt, az MTA doktora, dékán;
Falus András, az MTA rendes tagja;
Harrach Balázs, az MTA levelező tagja;
Hohmann Judit, az MTA doktora, dékán;
Karádi István, az MTA levelező tagja;
Kincses Gyula, egészségpolitikus;
Kosztolányi György, az MTA rendes tagja;
Mihályi Péter, az MTA doktora;
Oberfrank Ferenc, az MTA KOKI igazgatója, MOTESZ;
Poór Gyula, az MTA doktora;
Sinkó Eszter, a SE dékánhelyettese;
Tulassay Tivadar, az MTA rendes tagja;
Vokó Zoltán, az MTA doktora.