A mélyvénás trombózist nem előzi meg az aspirin

Az alacsony dózisú aspirin széles körben alkalmazott készítmény, mely csökkenti a vérrögképződés esélyét. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája azonban arra figyelmeztet, hogy nem minden típusú trombózisban hatásos. Hogy miért?

A trombózis típusai

A trombózisoknak két nagy csoportját különböztetjük meg, attól függően hol alakult ki a vérrög: eszerint létezik vénás és artériás trombózis. Ez előbbihez tartozik pl. a mélyvénás trombózis, tüdőembólia, az artériáshoz pedig pl. a szívinfarktus vagy a stroke.

Bár mindkettő életveszélyes vérrögök kialakulásával jár, kialakulásuk mikéntje különböző.

“Artériás trombózis esetén a vérrögök a vérlemezkék fokozott összecsapódása és az érfal belső, endothel sejtjeinek károsodása miatt alakulnak ki. Hátterében legtöbbször magas vérnyomás, diabetes, érszűkület áll. Ekkor ugyanis szűkül az ér keresztmetszete, ami miatt megnő a vér áramlási sebessége, ez pedig apró sérüléseket eredményez az ér belső részén. Ennek következménye a vérlemezkék összecsapódása.

Vénás trombózis ezzel szemben a lelassult vérkeringés, a vénafal károsodása, valamint a véralvadási rendszer fokozott működésének eredménye (hiperaktív koagulációs rendszer). Ekkor a trombózist az aktiválódó alvadási faktorok okozzák, így fokozottá válik a vérrögképződés”- magyarázza a professzor, aki hozzátette, hogy artériás trombózis esetén főleg vérlemezkék, míg vénás trombózis esetén inkább vörösvértestek és fibrin alkotják a vérrögöt.

Az aspirin leginkább az artériás trombózis ellen véd- de azt sem mindig

Mivel az aspirin egy száz éve fogalomban lévő szer, használatáról hatalmas irodalom keletkezett. Külön nemzetközi munkacsoport vizsgálja mind a cikkeket, mind a vizsgálatokat. Ennyi idő alatt persze volt alkalom publikálni pár cikket az aspirinnek a vénás trombózisok területén tapasztalható sikereiről, de a publikációk többsége mint thrombocyta aggregáció-gátlót említi- mondja prof. Blaskó György.

Mivel a két típusú trombózis kialakulása merőben más, így más kezelést is igényelhetnek. Az aspirin hatásmechanizmusa az, hogy acetilszalicilsav a vérlemezkék (és az endothel) ún. cycloxygenáz enzimjét gátolja, így az artériás trombózis ellen nyújt bizonyos fokú védelmet. Éppen ezért vénás vérrögök ellen teljes mértékben hatástalan (erre vannak az antikoagulánsok, vagyis a véralvadásgátlók).

Prof. Blaskó György azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem ritka az, amikor valaki aspirin rezisztens (vagy un. non-responder), vagyis számára nem nyújt védelmet a készítmény. Ráadásul igencsak vigyázni kell az alkalmazásával, ellenőrizni kell, hogy hat-e, mivel több, súlyos mellékhatása is lehet (pl. gyomorfekély), sőt, napok múlva is kimutatható a jelenléte a szervezetben, (ugyanis irreverzibilisen kötődik az enzimhez és ameddig a thrombocyta él, addig bennünk van és gátolva van. Az elhagyásával csak az újonnan képződött thrombocyták nem acetilálódnak, amit egy esetleges műtétnél figyelembe kell venni! Éppen ezért, minden esetben egyeztessen orvosával, milyen készítményt is szed stroke vagy szívinfarktus megelőzése céljából, ugyanis ma már léteznek hatásos, más mechanizmuson alapuló, preventív célt szolgáló gyógyszerek is.