• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A technológiai váltásnak borsos ára van

Egészségpolitika Forrás: Orvosok Lapja Szerző:

Tímár József: a kiadásoknak meg kell jelenniük a molekuláris diagnosztika finanszírozásában is.

Meg kell mutatni a bajainkat, mert a saját lelkesedésünkkel félrevezethetjük a politikusokat, a társadalmat, hívta fel a figyelmet egy szakmai konferencián dr. Tímár József, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézetének igazgatója, a MOTESZ leköszönő elnöke. Hogy mik is ezek a gondok, arról beszélt az Orvosok Lapja februári számában a március 15. alkalmával a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésében részesült tanszékvezető egyetemi tanár.

A molekuláris diagnosztikai vizsgálatok finanszírozásának meghatározása közel húsz éve történt, vagyis akkor, amikor ezek a vizsgálatok bekerültek az orvosi diagnosztika eljárásai közé. Még egy laikus is könnyen el tudja képzelni, mennyi változás történhetett ennyi idő alatt a diagnosztikában, mondja az interjúban Tímár József.

– A vizsgálatok száma néhány ezerről mára, csak az onkológia területén, évi 10-15 ezres nagyságrendűvé vált, és akkor még semmilyen más területről nem beszéltünk. A PCR-kassza mérete ugyanakkor nem sokat változott az elmúlt évek során, pedig új gyógyszertípusok jelentek meg, számtalan betegség genetikai variánsait ismertük meg, és az elmúlt tíz évben megszületett a molekuláris genetikai diagnosztika önálló szakterületként, önálló szakvizsgával képzett szakemberekkel, miközben a kassza mérete lényegében változatlan – teszi hozzá.

A finanszírozásban a patológia mellett három másik társszakma is érintett: a laboratóriumi diagnosztika, a mikrobiológia és a klinikai genetika. Ez a négy szakma rutinszerűen alkalmazza ezeket az eljárásokat. A TVK az elvégzett teljesítménynek durván 20-30 százalékát fedezheti, s a négy szakma közötti belső arányok is gondot jelentenek, hiszen messze állnak a napi klinikai igényektől.

– Tudni kell, hogy a molekuláris diagnosztikát alapvetően két-három féle dologra használjuk: az örökletes betegségben szenvedőknél a pontos diagnózis felállításához szükségesek. Labordiagnosztikánál, mikrobiológiai diagnosztikánál a konkrét betegségek megállapítására használják. A patológia két célból alkalmazza: egyrészt pontosan megmondjuk, milyen betegségről van szó, másrészt az onkológiában, illetve más terápiás területeken a molekulárisan célzott gyógyszerek alkalmazásához végezzük kötelezően az adott genetikai vizsgálatot. Mára a kassza szűkössége odáig jutott, hogy az OEP által engedélyezett és finanszírozott, úgynevezett célzott terápiák alkalmazásához szükséges diagnosztika elvégzéséhez sem elegendő a PCR-kassza. A nagy centrumokban tudják is, hogy májusra ez a pénz elfogy, és az év hátralévő részében ezek a centrumok más területek terhére tudnak csak ilyen vizsgálatokat végezni – érzékelteti a gondokat.

Hogy mennyi pénz lenne ideális? A Patológiai Szakmai Kollégium felmérte a hat hazai centrum egyéves tevékenységét 2012-13-ban, kiszámolták a költségét a környező országok gyakorlata szerint. Szlovákiát vették alapul, mert hasonló helyzetű Magyarországhoz, tehát nem egy Ausztria-fejlettségű országhoz mérték magunkat. Szlovákiában százötven euróban állapították meg egy genetikai hiba meghatározásának költségét. Ennek alapján jött ki 2013-as szinten az évi egymilliárd forintos összeg, ahhoz képest, hogy 200 millió forint a molekuláris patológiára fordítható összeg évente. Ebbe nem számolták bele, hogy azóta hány új gyógyszert törzskönyveztek Európában és hány új gyógyszert fogadott be az OEP, hány új vizsgálattípus jelent meg, hiszen ez egy folyamatosan változó piac.

– Olyan fokú feszültség alakult ki mára ezen a területen, hogy nagyon nehéz ezt a problémát a szőnyeg alá söpörni. Akkora a különbség az igények és a lehetőségek között, annyira hiányzik az anyagi háttere a vizsgálatoknak, hogy immár pattanásig feszült a húr, muszáj megoldani. Rutinszerűvé váltak a vizsgálatok, nem várható el a centrumoktól, hogy más tevékenység kárára lássák el a feladatot. Ráadásul a hatalmas technológiai váltásnak igen borsos ára van. A kiadásoknak meg kell jelenniük az OEP finanszírozásában is. Másrészt a technológiaváltás is kikényszeríti a változásokat, az úgynevezett újgenerációs géndiagnosztikai eljárásokat, ezért sem lehet tovább fenntartani ezt az állapotot – fogalmazott Tímár József.

(Az interjú megjelenése után a szeptemberi béremelés finanszírozásba történő ez évi beépítése során a PCR TVK-t megduplázták, ami pillanatnyi enyhülést hozhat – a szerk.)

Fotó: mta.hu

(A cikk regisztrált olvasóink számára itt érhető el.)