• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A túlsúly és elhízás is kétharmados nálunk

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Európában járványszerű méreteket ölt az elhízás, hatalmas terheket róva az egészségügyre.

A fentiek miatt is indokolhatták, hogy a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) XIV. Kongresszusát Balog Zoltán miniszter is jelenlétével megtisztelte. A rendezvény nyitányaként az egészséges életmódot, a mozgást, a szabadidősportot emeltek ki, mint fontos szerepet, amivel egyebek között az elhízás és kísérőbetegségeit megelőzetőek. A tárca első embere külön hangsúlyozta, milyen komoly hasznai van az iskolai tornaóráknak, hiszen ott sokan megszokják a rendszeres, aktív testmozgást. Mindezt a későbbi rangos előadók, a legnevesebb obezitológus szakemberek előadásukkal támasztották alá.

Az eseményen Balog Zoltán átadta a március 15. alkalmából odaítélt Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést Bedros J. Róbertnek, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosának, a MOMOT alapítójának.

A kongresszus fővédnöke - az előző évekhez hasonlóan - Áder János köztársasági elnök volt.

A MOMOT elnöksége idén is az egyes határterületek – kardiológia, diabetológia, lipidológia, hypertonológia stb. – legnevesebb hazai képviselőit kérte fel összefoglaló előadások megtartására.

– Az elhízás kialakulásában életmódbeli és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. A probléma hatalmas terheket ró az egészségügyi rendszerre - mondotta Prof. Dr. Bedros J. Róbert a Szent Imre Kórház főigazgatója, aki egyben a MOMOT elnöke is.

A WHO a kövérséget a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémái közé sorolta. Míg 1995-ben 200 millió felnőtt volt túlsúlyos vagy kövér világszerte, 2000-re ez a szám mintegy 300 millióra nőtt. Az elhízás nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országokban is komoly egészségügyi problémát jelent, ez utóbbiakban az elhízottak számát 115 millióra becsülik. Amennyiben a jelenlegi tendencia tovább folytatódik, akkor 2030-ra várhatóan 2,16 milliárd túlsúlyos és 1,12 milliárd elhízott felnőtt lesz a világon.

Bedros J. Róbert professzor kiemelte, hogy a túlsúly és az elhízás együttes előfordulása az egyes európai országokban 30-80% között változik. Az EU-27 tagállamokban mintegy 200 millió felnőttet érint a túlsúly és az elhízás együttesen, melynek több mint a fele férfi. Feltűnő, hogy 60 év feletti nőknél az előfordulási arány jelentősen meghaladja a férfiakét. Kattintson a nagyításhoz

A túlsúly és elhízás gyakoriságában jelentősek a társadalmi egyenlőtlenségek. A kórkép és szövődményei gyakoribbak az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű csoportoknál a fejlett országokban. Ez az összefüggés erőteljesebb nőknél és gyermekeknél, mint férfiaknál.

Ugyanő kiemelte, hogy az elhízás meghatározására a leggyakrabban alkalmazott mutató az úgynevezett testtömeg index (BMI), ami szerint 4 fő tápláltsági kategóriát különböztetünk meg. A WHO meghatározása alapján 25 kg/m2 feletti BMI értéknél túlsúlyról, 30 kg/m2 BMI felett elhízásról beszélünk. Általánosságban elmondható, hogy a 25 kg/m2 feletti BMI a normál súlyú egyénekhez képest nagyobb egészségi kockázatot jelent. Így az elhízás mértékétől függően nő a szív-, érrendszeri betegségek, a magasvérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és számos szövődménye, a zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos-, a krónikus mozgásszervi betegségek, mentális kórképek, sőt az összhalálozás kockázata is.

A derékkörfogat mérés gyors és egyszerű módszer a hasi elhízás megítélésére. Ha a derékkörfogat férfiaknál >102 cm, illetve nőknél > 88 centi, igen jelentős az elhízás társbetegségeinek relatív kockázata. Fokozott a kockázat , ha a férfiaknál már 94, a nők körében 80 centis derék körfogatnál nagyobb méret – tudtuk meg.

A hazai OTÁP 2009 vizsgálat szeptember és november között történt. Ennek során - csatlakozva a KSH Európai Lakossági Egészség Felméréshez - standard módszerekkel azonos, kalibrált eszközökkel került sor a résztvevők testmagasságának, testtömegének és derék-körfogatának megmérésére. Így, a 80-as éveket követően először állnak rendelkezésre a hazai felnőtt lakosság tápláltsági állapotát tükröző valid, nemzetközi szinten elfogadott módszerekkel, mérésen alapuló országos reprezentatív adatok.

Egyébként az első reprezentatív országos táplálkozási vizsgálatnál (1985-1988) a felnőtt férfiak 52%-ának a testtömeg-indexe 25 kg/m2 felett volt. Ebből 12% volt elhízott. A felnőtt nők 50%-a volt túlsúlyos vagy elhízott, 18%-uk testtömeg-indexe haladta meg a 30 kg/m2-t. 2009-re a férfiaknál az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt, nőknél 50%-os növekedés tapasztalható a mért értékek alapján.

A túlsúly és elhízás megelőzésére számos nemzetközi együttműködés indult, amely hazánkat is érinti. A WHO 2004-ben jelentette meg a Táplálkozás, Fizikai Aktivitás és Egészség globális stratégiáját. Ezzel összhangban, a WHO Európai Regionális Irodája kidolgozta az élelmiszer- és táplálkozáspolitikához kapcsolódó Második Európai Cselekvési Tervet. 2006-ban a WHO miniszteri konferenciáján elfogadták az Európai Elhízás Elleni Chartát.

A felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott. A BMI átlaga a felnőtt lakosságnál 27,3 kg/m2, melynek alapján a lakosság a túlsúlyos kategóriába tartozik. Minden harmadik felnőtt túlsúlyos és további 28,5% elhízott. Soványnak a felnőtt lakosság csupán 1,8%-a mondható. Férfiaknál (63%) és nőknél (61%) közel azonos volt a túlsúly és elhízás együttes előfordulási aránya. A túlsúly és elhízás gyakorisága mindkét nemnél nő az életkorral. A 18-34 éves korú fiatal férfiak 41%-ának magasabb a testtömeg indexe 25-nél, a 65 feletti korcsoportban ez az arány már 76%. A fiatal nőknél a túlsúly és elhízás együttes előfordulása 30%, alacsonyabb, mint a hasonló korú férfiaknál, ugyanakkor idős korra ez az arány a nőknél 83%-ra nő, meghaladva a férfiakét. A soványság leginkább a fiatal nőket érinti (7,4%).

Az elhízás diétás kezelésében a szakmában egyetértés van abban, hogy alapvetően a csökkentett energiabevitel csökkenti az ember testsúlyát. Ez annál inkább indokolt, mivel hazánkban a férfiak energiabevitelének átlaga 2800 kcal/nap, míg a nőké 2200 kcal/nap.

A testsúlycsökkentésre kétféle módszert javasolnak. Az egyik, a kalóriabevitel csökkentése az addig fogyasztott táplálékéhoz képest 600 kcal-val kevesebbre. A másik viszont eredményesebb és elfogadottabb, ha a férfiak energiabevitelét napi 1500 kcal-ra, a nőkét pedig 1200 kcal napi bevitelre korlátozzák. Tudnivaló, hogy a férfiakat kevésbé szigorúan kell diétáztatni, mert a nagyobb izomzatuk révén több az energialeadásuk, mint a nőknek. Egyébként az utóbbi ajánlással hosszútávon mintegy heti fél kilogramm fogyás érhető el.

Ahogy a MOMOT elnöke elmondta, a lakosságnak úgynevezett táplálkozási piramisok segítségével próbálják a helyes táplálkozási ajánlásokat megfogalmazni. Az 1200-1500 kcal/nap energiabevitel, a szokásos 55-ről 45%-ra csökkentett szénhidrátbevitel, alacsony glikémiás indexű ételekből és a fehérjebevitel 15-ről 25%-ra történő növelése. Reális célkitűzésként fél év alatt 10% fogyás elérése javasolt, ennél nagyobb mértékben a 25 kg/m2 BMI elérésére csak opcionálisan kerülhet sor, hiszen pl. egy 100 kg fölötti testsúlynál, ez ennyi idő alatt nem lehetséges.

Végül, de nem utolsó sorban elhangzott, hogy a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság, csatlakozva az európai elhízás elleni naphoz, 2015. május 22-én, pénteken délelőtt 9-13 óráig „FOGJUNK ÖSSZE, MOMOT-tal AZ ELHÍZÁS ELLEN" címmel, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban a Prof. Dr. Bedros J. Róbert vezetésével működő Országos Obezitológiai Centrum, valamint a hazai Obezitológus Hálózat és az egészségügyi intézmények bevonásával Országos Szűrőnapot szervez a lakosságnak. A központi rendezvény helyszíne a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház (XI. Budapest, Tétényi út 12-16.) „K" épület földszintje.

A rendezvény valamennyi helyszínén ingyenes szűrővizsgálatokat végeznek, többek között az elhízás és kísérőbetegségek területén (testzsír, koleszterin, vérnyomás és vércukor meghatározás), valamint előadásokra, orvosi és diétás tanácsadásokra kerül sor. Az Országos Szűrőnap megrendezésével az a cél, hogy motiválják és támogassák a túlsúlyosokat abban, hogy azokat az életmódbeli változtatásokat megtegyék, amivel fenntarthatják az egészséges testsúlyukat és ezzel életminőségüket, élettartamukat javítsák.

A kongresszus zárónapján hirdették ki a MOMOT és a Kor Kontroll Táraság közös egeszseges receptpályazatának eredményét.