Azonnali intézkedések kellenek az adósság és a kényszernyugdíjazás megoldására.
Nem volt szükségszerű, hogy a válság hatására ilyen nagy mértékben csökkenjenek az egészségügyre fordítandó kiadások, fogalmazott Orosz Éva professzor asszony az Önkormányzati Egészségügyi Napok mai szimpóziumán. Előadásából kiderült, hogy a világ országainak rangsorában hazánk 52. helyen áll a versenyképességet tekintve, az OECD országok között az egészségügyi közkiadások GDP-hez viszonyított arányának rangsorában a 27-28. helyet foglaltuk el.
Önmagában a GDP nem tudja megmagyarázni egy ország egészségügyi állapotát, persze tény, hogy általában korrelál a kettő. Ugyanakkor például az USA messze nem olyan eredményeket mutat, mint ami a GDP-jéből következne, miközben a jóval szegényebb Kuba hasonló egészségügyi mutatókkal rendelkezik, mutatott rá előadásában dr. Bogár László közgazdász, egyetemi tanár. Véleménye szerint lelki, szellemi és erkölcsi oka van az egészségügyi leépülésnek, és amíg hazánk nem tud kitörni a hazugság és félelem spiráljából, addig nem várható jelentős javulás.
Idén nem maradhat el az ágazat műszaki és gazdasági dolgozóinak bérrendezése, szögezte le Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, veszélyeket rejt a bérezés kettéválása. Arról is beszélt, hogy az egészségügy nagyon jó pálya a forráskivonás végrehajtásának, s hogy jóval nagyobb hiány várható tavalyinál 2013-ban, ugyanis nem sikerült a teljes adósságállományt konszolidálni. Ez utóbbi kapcsán Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke azt mondta, hogy míg 2012-ben augusztus táján jelentkeztek az adósság növekedéséből adódó gondok, addig 2013-ban ez már az első negyedév végén be fog következni. Az adósság és a kényszernyugdíjazás problémájának megoldása abszolút elsőbbséget kell élvezzen, tette hozzá az elnök.
Nem sok minden változott a járó-szakellátás területén, kezdte előadását Pásztélyi Zsolt, a Poliklinikai és Járóbeteg-szakellátási Szövetség elnöke, miközben kettészakadt a bérezés az emelések következtében – csatlakozott az EGVE elnökéhez. 20013-ban a degresszió szűkítése miatt a bevételek várhatóan 3,6 százalékkal csökkennek, emiatt kétmilliárd forintos bevételkiesést szenvednek el az ellátók. Egyelőre az államosításról semmiféle információjuk nincs, holott a tulajdonos önkormányzatok várják a részleteket szabályozó kormányrendeletet, hogy megfelelő információk birtokában tudjanak dönteni: lemondanak-e a feladatról a vagyontárggyal együtt vagy sem.
Dúl a számháború a kényszernyugdíjazás miatt, jelezte az elnök, hozzátéve, hatalmas erőket fog lekötni kérvényezés, és egyáltalán: senki sem érti miért volt erre szükség, miért nem kapta meg az egészségügyi ágazat a korábban ígért mentességet. Felvetette azt is, hogy esetleg így akarnak intézményeket bezárni, miután azok a szakmai követelményeket nem fogják tudni teljesíteni a megszűnő álláshelyek miatt.
A fővárosi helyzetet Velkey György, a fővárosi egészségügyi bizottság elnöke vázolta. Eszerint Budapest még jobban „szívja" a betegeket, mint a korábbi struktúrában, és az is látszik például, hogy az Onkológiai Intézet nemcsak betegeket, de pozíciót is nyert. Ugyanígy megerősödött az ÁEK, ahová a Károlyi kórház betegeinek jelentős része került, tehát itt valóban megfigyelhető a betegutak átstruktúrálódása. Az is megfigyelhető Velkey szerint, hogy a fővárosban szabadabb a térséghatárok közötti mozgás, miközben a vidék felé egyes ellátásokban jobban zár Budapest.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!