Semmelweis Tervről, új struktúráról, betegútszervezésről és a kórházigazgatók jövőjéről.
Teljesen új egészségügyi modellt látunk kibontakozni, új szereplőhöz kerül az ellátás szervezése, megváltozik a szereplők köre, illetve azok korábbi viszonya egymáshoz – fogalmazott Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a Semmelweis Tervről szóló, a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület által szervezett szakmai találkozón, ahol immár a tervhez „csapottan" az államosítás is terítéken szerepelt. Bár ismét hangsúlyozta, hogy rendkívül időrabló és rengeteg energiát emészt fel az intézmények állami kézbe vétele, de reményei szerint a kórházak közötti komoly egyenlőtlenségi problémákat „az újra installálással" meg lehet oldani.
Térségi egyeztetések kezdődnek
Feldolgozott adatokkal rendelkeznek az átalakításhoz, eljutottak a szükségletalapú kapacitás tervezéséhez, fogalmazott Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója, de a túlzott várakozásokat eloszlatandó hozzátette: nem egyik pillanatról a másikra, „heuréka módon" fog lezajlani a változás. Fontos lépcsőként említette, hogy két hét múlva Szócska Miklós államtitkár ismét nyakába veszi az országot, és immár térségi szintű egyeztetéseket folytat az ellátókkal szerepükről, helyükről az ellátásban. Az államtitkárt később a GYEMSZI munkatársai, szakértői követik, akik minden intézménybe ellátogatnak további egyeztetések céljából – mindez az ütemezés szerint év végéig lezajlik. Mint Török Krisztina az egyeztetésekre utalva megjegyezte: novemberben hangos lesz az ország.
Az államosítás során a kórházak átadás-átvételékor különböző munkacsoportok segítik a problémák orvoslását, és alakul az a nyolc munkacsoport is, amely a térségi szervezést vezényli le együttműködve a fenntartókkal, a Magyar Államkincstárral stb. Mindennek november 28-ig le kell zárulnia, ugyanis az állami kézbe vételnek költségvetési vonzata is lesz, a jövő évi költségvetés törvénytervezetét pedig ekkor kell benyújtania kormánynak parlament számára.
A nem költségvetési intézményként működő kórházaknak nem kell átalakulniuk az átvételhez, jöhetnek olyan társasági formában, ahogy vannak, tette hozzá a főigazgató. A költséghatékonyságra nagy hangsúlyt fektetnek 2012-ben, ekkor kezdik meg az intézmények szerződéseinek alapos áttekintését.
Nem mindenki kapott meghívót
Mégsem minden kórházigazgatót hívott meg Szócska Miklós a D-napra, azaz a mai, államosítással, vagyon- és feladatátadással kapcsolatos, a menedzserek jövőjét is érintő megbeszélésre, derült ki Beneda Attila kabinetfőnök tájékoztatásából. Egyelőre csak a megyei, illetve a fővárosi vezetőknek szólt az invitálás.
Arra a kérdésre, hogy ki marad és kinek kell mennie, Beneda Attila annyit mondott: „mindenki dolgozzon tovább, meglátjuk, mi fog történni…" Nincs százhetven, de akár csak ötven „leakasztható" kórházigazgató, tette hozzá azzal, hogy a vezető kiválasztásának lehetőséget meg kell adni az új tulajdonosnak.
Fizetésemelés helyett egyszerű kríziskezelés
Egy másik kérdésre, hogy mit üzen a rosszul fizetett egészségügyi dolgozóknak, így válaszolt: jelen pillanatban egyszerű kríziskezelő intézkedésekre van lehetőségük. Ezek közül néhányat már sikerült életbe léptetni, de vannak még olyanok, amelyeket nem. A bérek megduplázásához 250 milliárd forintra lenne szükség, hangzott el.
Törvények, rendeletek
Egységes, transzparens szabályozás nélkül nincs megújulás az egészségügyben, amelyben a forráselosztást szabályok helyett a lobbik alakították, és nem a betegek, hanem az intézmények érdeke állt előtérben, fogalmazott vitaindítójában Ónodi-Szűcs Zoltán, a debreceni Önkormányzati Egészségügyi Holding vezérigazgatója, a Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont tagja. Leszögezte: az alkurendszer mentén működő egészségügyben az államosítással és az egészségszervezés megvalósulásával megszűnik ez az eszköz.
Egyetértett vele Beneda Attila is, aki szerint az egységes tulajdonos lehetőséget ad az eddigi lobbitevékenység kivédésére.
A beszélgetésen elhangzott, hogy két törvényjavaslat vár parlamenti tárgyalásra, az egyik a budapesti, a másik megyei intézmények állami kézbe adásáról szól. Elfogadásuk két-három héten belül várható, ez az alapja annak, hogy az intézmények átkerüljenek a vagyonnal, tartozással együtt az államhoz. Ezután további jogszabályok, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek várhatóak december végéig, hogy 2012. január elsejétől új tulajdonosi formában lássák el feladatukat az intézmények.
A városi kórházak és a rendelőintézetek 2013. január elsejével kerülhetnek állami kézbe, de nem kizárt, hogy előbb, akár 2012 folyamán, hiszen mindenki érdeke, hogy minél rövidebb legyen a „rendezetlenség" időszaka.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!