ÁSZ: javult az egészségügyi intézmények gazdálkodása

24-ből 22 egészségügyi, illetve szociális intézménynél javult a közpénzügyi helyzet – erre világít rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most lezárt utóellenőrzése, amelyről a szervezet saját honlapján ad hírt. A 22 intézmény esetében csökkent a szabálytalan működés kockázata, ezek vezetői intézkedéseket tettek a törvényi megfelelés, illetve az irányítási és gazdálkodási kockázatok mérséklése érdekében. Ezen belül 15 intézmény vezetője jelentősen, míg hét intézmény vezetője részben csökkentette a kockázatokat. Két vezető viszont nem tett intézkedéseket a kockázatok csökkentése érdekében.

A Számvevőszék utóellenőrzés keretében vizsgálhatja, hogy az ellenőrzött szervezetek megvalósították-e az ÁSZ megállapításai alapján összeállított intézkedési tervükben saját maguk számára meghatározott feladatokat. Az utóellenőrzések visszacsatolást adnak mind a döntéshozók, mind az ellenőrzött szervezetek számára, ezáltal hozzájárulnak a szükséges intézkedések tényleges végrehajtásához és a közpénzügyek rendezettségének javulásához. 

A most lezárult utóellenőrzés 24, a központi alrendszer részét képező, kockázati alapon kiválasztott egészségügyi és szociális intézményt érintett. A 24 utóellenőrzött intézményből 16 kórház, melyből hat ellátási területe város és annak vonzáskörzete, hat megyei, három budapesti és egy országos járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi, rehabilitációt és követéses gondozási ellátást biztosít. A további nyolc intézmény személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátást nyújt, ezek közül három gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszer részeként végzi tevékenységét. 

Az utóellenőrzés alapjául szolgáló jelentéseket az ÁSZ a 2016-2018 közötti időszakban hozta nyilvánosságra. Ezek a jelentések az intézményi belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére, a pénzügyi és vagyongazdálkodásra, a korrupciós kockázatok ellen védettséget biztosító integritás kontrollrendszer kiépítettségére, az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás érvényesülésére vonatkozóan tartalmaztak megállapításokat és javaslatokat. 

Az utóellenőrzés során az ÁSZ a korábbiaktól eltérő megközelítési módot alkalmazott: az értékelt szervezet vezetőjének a szervezet működésében betöltött felelősségét helyezte előtérbe. Mindez azt jelenti, hogy az utóellenőrzés során a szervezet vezetőjének a korábbi ÁSZ ellenőrzések megállapításaihoz kapcsolódó intézkedési tervekben meghatározott feladatok végrehajtásáról készített állítását helyezte a középpontba. Ennek eredményeként az ÁSZ azt értékelte, hogy a vezetők az intézkedési tervekben meghatározott feladatok végrehajtásának értékelésével csökkentették-e a szabálytalan működésből adódó kockázatokat. 

Az ÁSZ ellenőrzése a szabálytalan működés kockázatát a 24 intézményből 15 esetében alacsonynak, hét esetében kockázatosnak, míg kettő esetében magasnak értékelte.