Zombor Gábornak van elképzelése, hogy hogyan lehetne a hálapénz rendszert felszámolni.
„Nem lehet kiskorúsítani az egészségügyi intézmények vezetőit, hatásköröket kell adni nekik." – fogalmazott diplomatikusan a csütörtökön kinevezett új egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor, aki ezzel arra utalt, hogy nem lehet az állami fenntartónál hagyni az összes döntést, felelősséget, hiszen ezzel például a motiváció sincs meg a kórházmenedzsmentekben arra, hogy csökkentsék adósságukat. A Figyelő csütörtöki XXVIII. konferenciáján elmondott „szűzbeszédében" az új egészségügyi vezető utalt arra is, hogy elérték a politika ingerküszöbét az egészségügy problémái, tehát van esélye a megoldásoknak: „minden olyan változásra nyitottak, ami hosszútávon javíthat a helyzeten". Közölte azt is: nem gondolja, hogy az egészségügy problémáira a sokszor emlegetett „varázsszó", a bezárás lehet a megoldás, ő nem akar ezzel indítani.
Zombor Gábor a mostanában zajló magán és állami finanszírozásról szóló viták kapcsán leszögezte, hogy a kormány a társadalombiztosítási rendszer mellett elkötelezett, tehát a szolidaritáson alapuló kockázatközösség mellett
Megemlítette azt is, hogy saját tapasztalatból is tudja: a túlszabályozás, a hatalmas bürokrácia elvonja az időt a hatékony betegellátástól, tehát a következő ciklusban jelentősen csökken majd a bürokratikus teher.
Az öt hónap alatt ismét 60 milliárdot elért kórházi adósság kapcsán az államtitkár azt mondta: szükséges a konszolidáció, lesz is, de nagyon fontos, hogy hiteles elemzésekkel támasszák alá ennek szükségességét. Lehet ugyanis némi igaza a fenntartóknak, amikor azt mondják, hogy az intézmények gazdálkodásában is hiba van, hiszen sokszor teljesen azonos nagyságú és profilú kórházak közül az egyiknek alig, a másiknak hatalmas adóssága van. „Addig, amíg nem oszlatjuk el a gyanút, hogy pazarlás és párhuzamosság van a rendszerben, nem lesz könnyű meggyőzni a kassza felett állókat" – mondta az új államtitkár. Hozzátette: épp ezért a nyáron olyan elemzéseket kell készíteni, amellyel ősszel már nagyobb hitelességgel tudnak az adósságrendezés kérdésében eléjük állni.
Az állami forrásbevonás lehetőségei között említette meg, hogy az alapellátás és a népegészségügyi programok azok a területek, amelyek kifejezetten élvezik a politika támogatását. Az államtitkár itt említette meg, hogy nagyra értékeli elődje, Szócska Miklós kezdeményezéseit, amelyek közül tovább szeretné vinni például az e-egészségügy terén elindított programot, amellyel össze lehet majd kapcsolni az egészségügy szereplőit.
A humánerőforrás krízissel kapcsolatban Zombor Gábor azt mondta, kiindulási pontnak lehet tekinteni a Magyar Rezidensszövetség által kidolgozott életpályamodell koncepciót. Itt említette meg azt is, hogy bár tudja, íróasztal mögül nem lehet egy tollvonással egzisztenciákat tönkretenni, de ő is nagyon ellene van a hálapénznek. Közölte azt is, „senkire nem akarja a szívinfarktust hozni", de van elképzelése, hogy hogyan lehetne a hálapénz rendszert felszámolni.
Az államtitkár csakúgy, mint az orvosi kamara elnöke, fontosnak tartotta megemlíteni, hogy erősíteni kell a foglalkoztatás-egészségügyet. Szerinte szintén kiemelten kell kezelni azt a helyzetet, hogy a betegek bizonytalanul érzik magukat, tehát, információkkal, mindennel amivel lehet, javítani kell a betegbiztonságot. A minőségbiztosítás kapcsán Zombor Gábor utalt az ellenőrzés fontosságára. „Ezt rendbe kell tenni, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kontrollszerepét meg kell erősíteni!" – tette hozzá.
Az új államtitkár azzal zárta előadását, hogy hisz abban, hogy a kapacitásszervezési és strukturális kérdéseket együtt kell a politika elé vinni, akkor lehet előrébb jutni. Azt szeretné, ha az egészségügyben jelenlévő, sokszor több évtizedes problémák kapcsán ne csak arról beszéljenek, hogy mit kellene csinálni, hanem végre néhányat meg is oldjanak.
A vanból nem jut, a leszből talán
Bár a kormány egyértelműen arra számít, hogy a magyar gazdaság növekedése hosszútávon meghaladja az unió átlagát, a GDP növekedésből származó plusz forrásokat nem lehet egy az egyben kiadásbővítésre fordítani. Muszáj ugyanis továbbcsökkenteni az államadósságot, és az államháztartási hiányt is 3 százalék alatt kell tartani. Mindezt Banai Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium frissen kinevezett államtitkára mondta a konferencián, utalva arra, hogy az egészségügyben sem lehet nagy forrásbevonásokra számítani. Az új gazdasági vezető egyúttal emlékeztetett arra, hogy korábban viszont, a gazdasági válság ellenére, a kormány erején felül teljesített. Jelentős juttatásokat kapott az ágazat: 2010-hez képest idén 141 milliárddal több, összesen 932 milliárd forint lesz az E-alap gyógyító-megelőző kiadásaira, csaknem 480 milliárd forint uniós támogatást is kapott az ágazat, két lépcsőben béremelés is történt, elindultak az ösztöndíjprogramok.
A kórházi adósságállományt is minden évben konszolidálta a kormány, de az adósság újratermelődését nem tudta megállítani – mondta Banai Péter, aki hozzátette: ennek az az üzenete, hogy nem érdemes érdemi strukturális változtatások nélkül konszolidálni. Megjegyezte azt is: úgy tűnik az adósság újratermelődésénél az intézmények menedzsmentje is felelős lehet, hiszen két teljesen azonos méretű, hasonló profilú kórháznál előfordult, hogy az egyik sokkal nagyobb adósságot csinált, mint a másik. Az államtitkár a jelen legfontosabb feladatai között említette: a szolgáltatási színvonal javítását, az alapellátás további megerősítését, a finanszírozási problémák – adósságállomány problémájának megoldását, az uniós források hatékony felhasználását.
Ügyelet, orvosok nélkül
Nem jó a magyar egészségügy megítélése, megbecsülése, pedig az ágazat szereplőinek szakmai színvonala messze felette van a szolgáltatás színvonalán – mondta a konferencián Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. „Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani" – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is: a megbecsülés növeléséhez hozzájárultak az utóbbi évek bérrendezései, ösztöndíjprogramjai, ami üdvözlendő, de muszáj továbblépni. Ha nem folytatódik még az idén a bérrendezés, különösen a mozgóbérek rendezése, nem lehet majd megoldani az ügyeleteket.
A 60 milliárdos kórházi adósságállomány kapcsán Velkey György hangsúlyozta: muszáj lesz kitisztítani a lobbik által befolyásolt, meghatározott tvk-kat, HBCS-ket, de forrásbevonásra is mindenképp szükség lenne, hiszen a béremelés mellett a dologi kiadásokra fordítható összeg viszont csökkent. Számos szakértő, az Állami Számvevőszék jelentése és nemzetközi összehasonlítások is alátámasztják, hogy Magyarországon nem a súlyának megfelelően részesül az egészségügy a gazdaság eredményéből – tette hozzá.
Az egészségügy prioritása mellett érvelt a kórházi beszállítók egyik érdekvédelmi szervezete, az ETOSZ elnöke is. Csató András arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az ágazat munkahelyeket teremt, lerövidíti a betegség miatt munkából kiesettek inaktív idejét, növeli a várható élettartamot, tehát a nemzetgazdaság számára is kiemelt fontossága van az egészségügynek, a finanszírozás tekintetében mégsem szerepel kiemelt helyen.
Az elnök idézte a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának szavait, amely szerint azért nem várhat jelentős plusz forrásokat a többletbevételekből az egészségügy, mert az államháztartás hiányának csökkentésére is kell fordítani. Csató András megjegyezte: az államháztartás hiányát zömében az eladósodott költségvetési intézmények okozzák, ezen intézmények 70 százaléka pedig egészségügyi intézmény. Tehát miért ne lehetne mégis erre a területre koncentrálni a többletforrásokat, például annak a 100 milliárdnak a 70 százalékát, ami várhatóan idén a kamatmegtakarításokból megmarad? Így teljesen le lehetne fedni a kórházak adósságát – tette hozzá az elnök.
Hasonlóan érvelt a másik nagy beszállítói érdekképviseleti szervezet, az Orvostechnikai Szövetség elnöke. Hornyák László szerint mindenképp meg kell győzni a kormányt arról, hogy nem elég az a pénz, amit az ágazatra költenek. „Kis pénz kis egészségügy, nagy pénz nagy egészségügy" – mondta az elnök, aki arra is emlékeztetett, hogy például több mint 10 éve nem nőtt a gyógyászati segédeszközök támogatása, ami vállalkozások, munkahelyek megszűnését jelentette, jelenti.
A szövetség vezetője kitért arra is, hogy bár sokszor volt szó róla, az amortizációt továbbra sem finanszírozza az állam, pedig fontos lenne. A lakosságra viszont nem lehet több terhet rakni, hiszen már így is a legfrissebb adatok alapján az összes egészségügyi kiadás 35 százalékát saját zsebből fizetik. Megoldást jelenthetne Hornyák László szerint, ha magánforrásokat vonnának be a rendszerbe. Szintén fontos lenne, ha egyszerűbbé válna a jelenleg túlbonyolított támogatási rendszer, ami az új technológiák befogadásánál az elutasításban érdekelt. Az elnök szükségesnek tartaná még a beszállítók és a döntéshozók közötti párbeszéd bővítését, és azt is, hogy vegyék át azokat a jó nemzetközi példákat, amelyekről már kiderült: működnek.
Összeállításunk a konferencia délelőtti előadásaiból
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!