Az otthonban lakók ellátását és biztonságát veszélyezteti

Már a lakók ellátását és a biztonságos munkakörülményeket is veszélyezteti az intézetekben tapasztalható szakemberhiány, amit a hozzánk érkező megkeresések is megerősítenek. Fogyatékossággal élő személyek, családtagjaik és dolgozók is panaszkodnak a bentlakásos szociális intézményeket sújtó munkaerőhiányról, írja a TASZ honlapján.

A jelenlegi járványügyi helyzetben még nagyobb problémát okozhat a munkaerőhiány, hiszen az intézetek járványügyi gócpontoknak számítanak, és fennáll a veszélye annak, hogy sok dolgozó kerül betegállományba. A járvány elleni hatékony védekezés jegyében fontos előre gondolkodni és felmérni a jelenlegi kapacitásokat. De még mielőtt a kapacitásokról szólunk, vessünk egy pillantást a hazai szociális ellátórendszer jelenlegi helyzetére.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások Magyarországon még mindig intézménycentrikusak. Ez azt jelenti, hogy a lakókörnyezetbe integrált, támogatott életvitelt lehetővé tevő szolgáltatások alig érhetők el, így sokszor a bentlakásos szociális otthonok jelentik az egyetlen alternatívát, ha a család már nem tudja megoldani az idős, vagy fogyatékossággal élő családtag ellátását. Sokféle bentlakásos szociális intézmény működik az országban, ide tartoznak az idősotthonok, a fogyatékos emberek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek otthonai.

Gyakran fordulnak a TASZ-hoz a lakók, érintett családok és intézetekben dolgozók, mert az otthonokban a körülmények nem biztosítottak a megfelelő ellátáshoz. Az elégtelen munkafeltételek és az alacsony bérek miatt sok ápoló, gondozó szakember hagyta ott a szociális szférát, miközben az intézetek alig találnak új, képzett munkaerőt. A KSH 2019-es adatai szerint a nemzetgazdasági ágak közül a humán egészségügyi és szociális ellátásban volt a legmagasabb a humánerőforrás-hiány.

Annak minimumát, hogy hány szakmai dolgozót kell az intézményeknek foglalkoztatniuk, jogszabály határozza meg, kötelező érvénnyel. Ha ennél kevesebbet foglalkoztat egy intézet, akkor a kormányhivatal hatósági ellenőrzés során szankciókat szabhat ki. A működési engedélyt ideiglenes hatályúvá változtathatja, létszámstopot rendelhet el, illetve 200 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, ha az intézmény nem nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a jogszabályok alapján nyújtania kellene.

A Szociális Ágazati Portálon 2015 óta elérhető azon szociális szolgáltatók listája, melyek a törvényben meghatározott jogsértést követtek el. A táblázatból látható, hogy a szankciók kiszabásához sokszor a hiányos személyi feltételek vezettek. A TASZ-hoz befutó megkeresések is ezt erősítik meg: gyakran előfordul, hogy az intézmények egyszerűen nem képesek megteremteni a jogszabályban előírt, a lakók szükségleteihez igazodó minimum személyi feltételeket.

Még tavaly májusban közérdekű adatigényléssel fordultak a szociális intézetek állami fenntartójához, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF). Arra kérdeztünk rá, hogy a személyes gondoskodást végző munkakörök közül hány státusz volt betöltve az állami fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonaiban. A betöltött munkakörök számára vonatkozóan a Főigazgatóság elutasította az adatszolgáltatást azzal indokolva, hogy nem áll rendelkezésére adat.

"Ezt az abszurd választ természetesen nem fogadtuk el, hiszen fenntartóként a Főigazgatóságnak látnia kell, hogy hány dolgozója van és erről köteles közadatot szolgáltatni. 2017. március 1-je óta működik egy országos online integrált adatkezelési rendszer is (SZIA), amely tartalmazza az ellátotti és dolgozói adatokat", írják holnapjukon.

Írtak egy másik adatigénylést, amelyben megint kikérték a fogyatékos és pszichiátriai otthonok betöltetlen szakmai álláshelyeinek a számát. Összesen 149 fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonáról kaptak végül adatot, amely megerősítette a jogsegélyszolgálatukra bejövő panaszok súlyát: a szociális ellátórendszer ezen szegmensét rendszerszintű munkaerőhiány sújtja. 93 intézmény nem tudta biztosítani a rendeletben előírt szakmai létszámminimumot, és mindössze 56 intézményben nem hiányzott szakmai dolgozó. Tehát az intézmények több mint 62%-a a kötelező létszámnorma alatt működött 2019. július 1-én. A fogyatékos otthonokban 670, pszichiátriai betegek otthonaiban 245 szakmai dolgozó hiányzott összesen.

Fontos kiemelni, hogy az SZGYF a betöltetlen álláshelyek számát „az engedélyezett álláshelyek tekintetében” adta meg. Nem tudni, hogy ez a szám pontosan hogy viszonyul a jogszabályban előírt létszámnormához, ezért külön rákérdeztek a fenntartó által engedélyezett és a jogszabályban előírt szakmai álláshelyek számára is.

Így új adatokat kaptak, amelyekből az derült ki, hogy van, ahol az engedélyezett álláshelyek száma nagyobb a törvényileg biztosítandó minimumnál (de az is előfordult, hogy kevesebb, erről bővebben lejjebb, a kiskorú és súlyosan, halmozottan fogyatékos lakókra vonatkozó ápoló-gondozói létszám módosítása kapcsán írtak). 147 állami fogyatékos és pszichiátriai ápoló-gondozó otthon szakmai létszámát összesítették - ez az engedélyezett álláshelyekhez képest 15 százalékkal volt alacsonyabb tavaly november 30-án.

47 intézmény 20%-nál nagyobb munkaerőhiányt jelentett, 25 intézmény mondta azt, hogy 30% felett van a szakemberhiány, 10 intézményben volt 40% feletti ez az arány. Kiugróan nagy volt a hiány a szakemberekből a fővárosban (39%). Budapesten van olyan intézmény, ahol több mint 60, sőt van, ahol több mint 70%-os volt a szakemberhiány. Megyei bontásban Budapest után Zala megyében (34%), Vas megyében (31%), Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (25%), valamint Komárom megyében (21%) hiányzott a legtöbb szakmai dolgozó. Az alábbi táblázatban azt a 10 intézményt szedtük össze, ahol a legnagyobb volt a munkaerőhiány. Itt pedig egy részletesebb táblázat található az intézményekkel, ahol 20%-nál nagyobb munkaerőhiányt jelentettek.

A teljes cikk a TASZ honlapján olvasható.