A számháborút Zombor nyerné? Az államtitkár szerint 300 milliárd hiányzik a rendszerből.
Minden beszállítót, nem csak a nagyokat, de a legkisebbet is ki kell fizetniük a kórházaknak a ma rendelkezésükre bocsátott konszolidációs forrásból, amelynek a március 31-én fennálló, lejárt tartozásokra elegendőnek kell lennie - jelentette be Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár mai sajtótájékoztatóján, amelyet Ónodi-Szűcs Zoltánnal, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatójával tartott.
Mint elhangzott, a teljes állomány, vagyis 194 ezer számlatétel áttekintése után kiderült, összesen 59,2 milliárd a lejárt tartozás, így a rendelkezésre álló 60 milliárd elegendő lesz, még az egyszázalékos hibázási lehetőség is belefér.
Átutalták a pénzt
A pénzt ma utalták 99 állami fintartású kórháznak, az ÁEK, amely 3,9 milliárd forintot kap az adóssága rendezésére, holnap találja számláján a pénzt, emelte ki Zombor Gábor, aki kiegészítésül elmondta, hogy az egyházi fenntartású, illetve többségi állami tulajdonú, de még gazdasági társasági formában működő kórházak jövő héten jutnak a pénzhez.
A kórházaknak nem szabtak határidőt a kifizetésekre, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, amit azzal indokolt, hogy nincs ellenérdekeltség a végrehajtásban az intézmények részéről, hiszen a pénzt csak az adósság rendezésére használhatják fel a kórházak, illetve nem kamatozik a számlájukon.
A 60 milliárd forintból fennmaradó 800 milliót szintén egységes elvek szerint az „elvarratlan" szálakra szeretnék fordítani: mindenképpen adósságrendezésre.
Mint Zombor Gábor elmondta, hasznos információkat szereztek a számlatételek áttekintése során, hiszen kiderült, hogy még ugyanazok a cégek is eltérő áron szállítanak az intézményeknek. Mindezt jó alapnak tekintik arra, hogy minél optimálisabb árat érjenek el a kórházak a beszállítókkal történő tárgyalások során.
Az adósságrendezéstől mindenképpen a növekedési ütem lassulását várják: az államtitkár szerint lesznek olyan intézmények, amelyeknél már nem is keletkezik a továbbiakban fizetési elmaradás. Az év végéig összegyűlő adósságokra fedezetet nyújt az E. Alap év végi maradványa, illetve jövőre a költségvetés tartaléka. Ez utóbbiba ugyan minden állami közintézményt belesorolnak, ám mint Zombor elmondta, nem is szeretnének összeget mondani, mert akkor annyi lesz az adósság. Megjegyezte: az állami is tisztában van azzal, hogy többletforrásra van szüksége az egészségügyi ágazatnak, de nem mindegy hogy mekkora és mennyire indokolt az összeg.
TVK-mentes egynapos sebészet, várólista-csökkentés
A tájékoztató másik fontos témája a kedden este megjelent finanszírozási kormányrendelet volt, amely bizonyos mértékben igyekszik feloldani a működést korlátozó szabályokat, így ezek is segíthetik az intézmények jobb gazdálkodását (ezek fontos szakmai szabályok, például az áthelyezési, a 100 napos szabály, stb.).
A várólista csökkentését ösztönzőkkel segítik, így például az intézményeket nem sújtja TVK, valamint magasabb, 110 százalékos alapdíjjal dolgozhatnak. Eltörlik az egynapos sebészeti (ES) ellátások TVK-ját, amennyiben a szakma szabályai szerint ES-ben elvégezhető a beavatkozás, és az ellátónál rendelkezésre áll a megfelelő intézményi háttér. A szemészeti műtéteket jellemzően ES-ben lehet elvégezni, s miután a várólisták felét ezek a műtétek teszik ki, jelentősen apadhat a várakozók száma a rendeletnek köszönhetően.
A 14 napos szabályról is szót ejtett: a szakorvosnak daganatgyanú esetén 14 napon belül CT, MR vizsgálatot kell rendelnie a betegnek – ebben az OEP segíti, hiszen számos diagnosztikai szolgáltató nem kötődik kórházhoz. Ha egy kórház nem akarja/tudja vállalni a beteg kezelését, az OEP máshol keres ellátót, s ehhez átcsoportosítja a finanszírozást, kapacitást is.
Az ápolók által követelt béremelésről még nincs döntés
Már folyik az országos főápolói státusz előkészítése a minisztériumnál, s az ápolók képzését is támogatni kívánja a tárca 2 milliárd forinttal. A jövő évi költségvetésben megvan a bérkiegészítés alapbéresítésének, s ezzel együtt a mozgóbérek növekedéséhez szükséges, valamint a fiatal szakorvosok bérkiegészítésének fedezete, emelkedik a gyógyászati segédeszköz kassza (55 milliárd forintra), többet kapnak 2 milliárd forinttal a mentők is, sorolta az államtitkár. Összesen 33,7 milliárd forinttal jut több a gyógyító-megelőző ellátásokra.
Egy kérdés kapcsán megjegyezte, hogy az egészségügyre fordítandó összegek "számháborújában" ő 300 milliárdos többletigényt mondana, mert szerinte ennyiből lehetne a bérköveteléseket is kifizetni az ágazatban.
Zombor vitatkozik a Kórházszövetséggel
Több visszafogottságot vár a szakmai szervezettől a közös ügyekben, fogalmazott egy újságírói kérdésre Zombor Gábor, aki ugyan még nem olvasta a Kórházszövetség mai közleményét a sajtótájékoztatóig, ám túlzónak tartotta a közleményből idézett kitételeket, mint például azt, hogy veszélyben lesz a betegek kórházi ellátása a jövő évi büdzsé ismeretében. Úgy vélte, a komolyabb állami kontroll, a megyei gazdasági bizottságok működése, a mostani adósságrendezés meg fogja hozni az eredményét a kórházak gazdálkodásában.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!