Covid-19: 2000 klinikai vizsgálat folyik

A vakcináért folyó globális verseny mellett a vírusfertőzöttek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit is kutatások ezrei próbálják feltérképezni. Eddig egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik, de több tucatnyi ígéretes hatóanyagról tudunk, klinikai vizsgálatok százai vannak folyamatban. Keserű György Miklós akadémikus az mta.hu-számára írt összefoglalót az eddigi eredményekről, a vírus elleni támadás lehetséges célpontjairól és módszereiről, valamint a magyar kutatásokról.

A mára az egész világot sújtó Covid-19-járvány kezelési lehetőségeinek felderítése céljából jelenleg több mint 2000 klinikai vizsgálat van folyamatban. Figyelembe véve az új gyógyszerek és vakcinák kifejlesztéséhez szükséges időt és erőforrásokat, a fokozatosan felfutó klinikai vizsgálatok jelentős része meglévő gyógyszerek Covid-19-fertőzésben való alkalmazására, azaz újrapozicionálására irányult. A gyors reagálás szüksége a klinikai vizsgálatok szabályozási környezetét is érintette, és egyaránt vonatkozott az indikáción kívüli használatra és az indikáció kiterjesztésére. Az indikáción kívüli használat Magyarországon engedélyköteles, azonban az európai és amerikai gyakorlattal összhangban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2020. március 27-én ezen jelentősen könnyített. Az engedély előzetes kérelmezésének felfüggesztése lehetővé tette, hogy a koronavírus terápiájában felmerült gyógyszerkészítmények használatához az ellátóhelyeknek ne kelljen előzetes engedélyt kérniük az OGYÉI-től.

A már bevezetett gyógyszerek Covid-19-fertőzésben történő használatának másik lehetséges módja az indikáció kiterjesztése, ennek azonban feltétele az új indikációban a hatékonyság és a biztonságosság tudományosan megalapozott klinikai vizsgálatokkal való igazolása. A koronavírus-járvány miatt az OGYÉI engedélyezte minden olyan fejlesztés alatt álló gyógyszer indikációjának a Covid-19-re való kiterjesztését, amelyre legalább korai fázisú klinikai vizsgálatot már lefolytatták, vagy ilyen vizsgálat már folyamatban van.

A jelenleg a terápiás lehetőségek hatékonyságának és biztonságosságának igazolására folyó klinikai vizsgálatokat az alkalmazott gyógyszeres kezelés szerint a betegség virális és gyulladásos fázisa alapján lehet csoportosítani. Az antivirális terápia során figyelembe kell venni a Covid-19-fertőzés két alapvető szakaszát, az első – virális –, illetve a második – gyulladásos – szakaszt. Az antivirális készítmények elsősorban a betegség első, a vírusfertőzés által meghatározott szakaszában alkalmazhatók sikerrel, általában a középsúlyos stádiumig. A gyulladásos szakaszban az antivirális terápia önmagában legtöbbször már nem elegendő.

Az mta.hu-n megjelent cikk ennek megfelelően sorra veszi a különféle célpontokat támadó reménybeli hatóanyagokat. Közülük kiemelendő a remdesivir, mint az egyetlen olyan hatóanyag, amelynek hatékonyságát és biztonságosságát legalább egy tudományosan megalapozott klinikai vizsgálatban sikerült igazolni.

A cikkben szereplő számos ígéretes hatóanyag közül fontos megemlíteni a favipiravirt, hiszen az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja az e hatóanyaggal kapcsolatos magyar fejlesztéseket. Amint az mta.hu cikke fogalmaz, a projektnek három fontos célkitűzése van. Az első a független hazai gyártás biztosítása a magyar Covid-19-betegek számára, a második egy tudományos igényű klinikai vizsgálat, amellyel a hatékonyságot és a biztonságosságot lehetne igazolni Covid-19-fertőzésben. Ez egyben megalapozhatja a favipiravir újrapozicionálását influenzaindikációból Covid-19-fertőzés kezelésére. A hatóanyag és a gyógyszerkészítmény fejlesztését a Természettudományi Kutatóközpont által vezetett konzorcium (TTK, Első Vegyi Indusztria Zrt., Richter Gedeon Nyrt., Meditop Kft.) valósítja meg. A klinikai vizsgálatok szervezését és lebonyolítását a HECRIN (bővebben lásd itt) által szervezett konzorcium végzi. A klinikai vizsgálóhelyek magukban foglalják a négy orvostudományi egyetem klinikai centrumait, valamint a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetét, illetve az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetet. A két tervezett vizsgálat közül az első egy multicentrumos, placebokontrollált, adaptív 2. fázisú / 3. fázisú vizsgálat a konzorcium által fejlesztett favipiravir készítménnyel. A másik egy nyílt, 3. fázisú referenciavizsgálat a japán Avigan készítménnyel, amelyet a japán kormány biztosított a magyar kutatók számára. A projektek egy harmadik lehetséges célja, hogy amennyiben a favipiravir hatékonysága és biztonságossága a Covid-19-fertőzésben igazolódik, akkor a gyártás felfuttatásával a favipiravir exportcikk lehessen Magyarország számára.

Keserű György Miklós szerint az antivirális kezelésben a remdesivir- és a favipiravir-kezelés hozhat megoldást, míg a kialakuló gyulladás esetében a cikkben részletezett jelátviteli terápia és a szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása segíthet a súlyos fertőzöttek kezelésében. A második hullámban a növekvő fertőzésszámok ugyanakkor a jelenleg futó klinikai vizsgálatok gyors befejezésével hozzájárulhatnak a tudományosan igazolt hatékonyságú, új terápiák megjelenéséhez. A kutató hozzátette, hogy a világ tudományos közössége gyógyszeripari szereplőkkel együttműködve olyan kutatási programokon is dolgozik, amelyek új vírusellenes kezelési lehetőségeket céloznak. Ezek a részben hagyományos gyógyszeres, részben biológiai terápiák (terápiás fehérjék és antitestek) kutatását szolgáló projektek a SARS-CoV-2 vírus és más koronavírusok ellen jelenthetnek hatékony segítséget, azonban jellemzően még több kutatási és fejlesztési fázist kell sikeresen teljesíteniük, míg idővel megjelenhetnek a terápiás gyakorlatban.

Keserű György Miklós az MTA levelező tagja, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoport vezetője, a Koronavírus-kutató Akciócsoport résztvevője.