Az egészségügyi intézmények kompetenciája legyen a bérfejlesztés szétosztása.
Ki fog könyvelni, takarítani, főzni, orvosi műszereket javítani, beszerzéseket intézni? – sorakoztak a kérdések az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) 20. jubileumi konferenciáján kiállított táblákon, amelyeken a szervezet önkéntes felmérésének néhány adatát ismertették.
A legalább 10 százalékos béremelés nem halogatható tovább – szögezte le Molnár Attila, az egyesület elnöke a tanácskozás mai, szakmapolitikai napján tartott előadásában, utalva arra, milyen hatalmas fluktuáció, elvándorlás - 2012-ben majdnem elérte a 25 százalékot - jellemzi az egészségügy műszaki-gazdasági területét. Mint mondta, 25.069 dolgozónak kellene bérfejlesztést biztosítani, ennek éves forrásigénye 5 milliárd, járulékterhe 1,8 milliárd forint lenne. A dolgozók számára ez havi 8723 forint nettóbér-emeléssel járna – átlagos besorolási bérük bruttó 133.272 forint.
A béremeléssel a szakmai és érdekvédelmi szervezetek is egyetértenek, jelezte Molnár Attila. Hozzátette: a végrehajtást csak úgy tudják elképzelni, hogy a kormány az autonóm intézményi menedzsmentre bízza a keret szétosztását, hiszen a helyi vezetés ismeri intézménye dolgozóinak helyzetét, munkáját.
Az eredményesebb tárgyalási pozíció érdekében végzett, a 2009. és 2012. közötti időszakot átölelő EGVE-felmérésben összesen 125 intézmény vett részt, beleértve három egyetemet, öt országos intézetet, húsz térségi és 47 városi kórházat, valamint 38 járóbeteg-szakellátó intézményt – ismertette az adatokat Molnár Attila. A felmérésből származó minta a gazdasági- műszaki területen foglalkoztatottak 73 százalékát tartalmazza, tette hozzá.
A műszaki-gazdasági területen foglalkoztatottak 41-41 százaléka alap-, illetve középfokú, 18 százaléka felsőfokú intézményben végzett. Az elnök szerint ezzel messzemenően cáfolták Szócska Miklós szakállamtitkár azon állítását, miszerint a munkakörökre jórészt elegendő az alapfokú képesítés.
A terület dolgozói nemcsak a nemzetgazdasági, de az egészségügyi átlagbértől is elmaradnak: 2011-ben 52 ezer, 2012-ben 63 ezer forinttal volt alacsonyabb a jövedelmiük a KSH szerinti egészségügyi átlagbérnél. Legkevesebbet az élelmezésben, a mosodában dolgozók, a takarítók és a biztonsági munkakörökben dolgozók keresnek, bérük jó, ha eléri a százezer forintot.
Diszkriminatívnak minősítette Molnár Attila, hogy míg a nyolc általánost végzett beteghordó részesült az egészségügyi béremelésből, addig a szennyezett textíliát válogató dolgozó nem. A béremelés nemcsak a dolgozók megélhetése és megtartása miatt fontos, hanem azért is, mert mára látható, hogy súlyos belső konfliktusok alakultak ki intézményekben az egészségügyi és a gazdasági műszaki területen dolgozók között.
A kritikus helyzetbe került kórházakkal tárgyalnak.