• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egy kórházigazgatónak az állásába került a pazarlás

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Az innováció szinte eltűnt a magyar egészségügyből a finanszírozási körülmények miatt.

Három évente kell évszázados súlyú reformokat véghez vinni, olyan bonyolult és összetett az egészségügyi rendszer, fogalmazott a német egészségügyi államtitkár, Thomas Ilka a Figyelő mai konferenciáján, amelyet Az orvostechnika és az orvostechnológia szerepe a magyar és a német betegellátásban címmel rendeztek. A szakember – aki egy éve tölti be tisztségét és magyar felesége van – szerint az orvostechnika gazdasági teljesítményt szül, míg a betegeknek hasznot hajt, hiszen egészségi állapotukban segíti őket. Igen magas növekedési ütemet indukálhat az orvostechnika Klaus Riedel német követ szerint, példaként említette, hogy a német egészségügyi kivitelnek a hetven százalékát adja az orvostechnika a gyógyszerekkel együtt.

Világválság idején kell menedzselni a hazai egészségügyet, fogalmazott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint az innováció szinte eltűnt a magyar egészségügyből, ugyanis nagyon nehezen tud áttörni egy-egy eljárás a finanszírozási helyzet miatt, ám ettől függetlenül az ellátási modellekbe igyekeznek az innovációnak teret adni.

Az egyik legnagyobb innovációnak tartja a betegutak – megyei közigazgatási határoktól eltérő – régiókba rendezését az egyes ellátásokra jellemző betegáramlások alapján. Elkezdték a rendszer társadalmi hálózatkutatását, amelynek eredménye képezi a jövőben a rendszer szervezését, például az onkológiai ellátás újraszervezését. A betegek mozgásából képet kapnak arra vonatkozóan, hová mennek szívesen, vagyis hová telepítsék az innovatív eszközöket, megerősítve a jól működő műhelyeket.

Az e-health területén komoly innovációra törekszik az államtitkárság, jelezte ezúttal is Szócska Miklós, megemlítve, hogy megjelenés előtt állnak „kritikus programok". Ilyen például a pilot jelleggel működő projektjük, amelyben összekapcsolták az OEP szerződés-nyilvántartási és az ÁNTSZ működési engedélyeket tartalmazó adatbázisát. Ígérete szerint az összes adatbázist össze fogják kötni, és minden láthatóvá válik majd számukra.

Például tudni fogják, hány ágy van, online tudni fogják, milyen ellátási formák léteznek a hazai egészségügyben. Készül az eszközkataszter, ami alapján meg fogják tudni tervezni, hogy például a laboratóriumi vagy radiológiai szolgáltatások esetében az ellátórendszer melyik szintjein milyen kapacitásokra van szükség. Igaz, nem lesz kétszázhatvan laborszerződés az ágazatban, viszont garantálja, hogy a hatékonyabb gazdálkodásnak köszönhetően az innovatív eljárásokra több forrás fog jutni. Az adatbázisokra építkezve látják már az ellátási egyenlőtlenségeket, ezek kiigazítását a jövedéki adó emelésének egy részéből tudják megkezdeni.

Az adósságállomány is górcső alá került, tudják, hogy kik azok, akik kvázi bankként finanszírozták a kórházak adósságát. A kinnlevőségeket vizsgálva látják az orvostechnológiai beszállítókat is, s célzottan tudnak a gazdasági világválság idején a piacon megélni akaró partnerekkel tárgyalni.

Elemzik a szerződéseket, s mint Szócska megjegyezte, van olyan kórházigazgató, akit pazarlás miatt menesztettek, ugyanis két klinikai információs rendszert is vásárolt, ami százmillió forintos indokolatlan kiadást generált az intézményben.

Az innovatív technológiák befogadásának transzparenssé tételéért sokat tettek, miközben az államtitkár saját állítása szerint válságot menedzsel. Szócska szeretné, ha teret nyerne az innováció, mert az egyre öregedő társadalomban, a lakosság egészségi állapotát nézve ez az egyetlen kiút.

Etikus partnerkapcsolat működik a szereplők között, a hazai egészségügyi szakmai színvonalat jónak ítéli Jakus László, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke. A szakmával folyamatosan sikerül megismertetni az innovatív technológiákat, ám a befogadással gond van: olyan, mint ha egyre hosszabb és egyre bonyolultabb akadálypályán kellene végighaladniuk a gyártóknak.

Nincs konzultációs lehetőségük a döntéshozókkal, nincs költségvetési forrás az új technológiák befogadására, tette hozzá az alelnök. Veszélyt látnak a közös közbeszerzésekben, hiszen például olyan eszközök kerülhetnek be, amiket nem használnak az orvosok. Helyette inkább árlimitet tudnának elképzelni, és az eszközöket használó orvosok szabad választását. A generikus orvostechnikai eszközök besorolással szintén gond lehet, mert kérdés, hogy egyáltalán mi minősül generikusnak a rendkívül heterogén eszközcsoportokban.

Az alelnök szerint több forrást kell és érdemes biztosítani az innovációra, mert az orvostechnológiák kiemelten hatékonyak. Gördülékenyebbnek kell lennie a befogadásnak, és szabályozással segíteni, hogy a piac fejlődésnek induljon, élénküljön a belföldi piac a minőség megtartásával, megfelelő árpolitikával.

A kormány ott spórol, ahol tud, meg ott is, ahol már nem szabadna. (2. rész)