Elfogadták az egészségügyi alapellátási törvényt

A szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást nyújtó fogorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, a háziorvosi praxisvásárlás megkönnyítését, továbbá a kollegiális szakmai vezető kinevezését is rögzíti az egészségügyi alapellátásról szóló törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés 151 igen szavazattal, 38 nem ellenében. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének előterjesztése kitér a védőnők, a házi gyermekorvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok feladataira is.

A törvény kimondja, hogy az alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad. Az alapellátás nyújtását érintő jogviszony megváltoztatásáról szóló döntéshozatal során a települési önkormányzat kikéri az alapellátást végző orvos, védőnő véleményét - rögzítették.

Előírják az úgynevezett kollegiális szakmai vezető intézményének újbóli bevezetését a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és az alapellátást nyújtó fogorvosok esetében járásokhoz igazítottan, valamint megyei és országos szinten.

A törvény kitér a területi ellátási kötelezettség (tek) nélküli háziorvosokra is, akik kiegészítő díjazásra jogosultak, azonban úgy rendelkezik, hogy a tek nélküli szolgáltatókra vonatkozó kedvezményeket és azok feltételeit kormányrendeletben indokolt szabályozni. (Eredetileg a törvényjavaslat konkrét körzetlétszámot jelölt meg a kiegészítő díjazásra, ezt azonban az összegző módosító javaslattal törölték.) Ezen kívül a területi ellátási kötelezettséggel összefüggésbe nem hozható teljesítményük alapján finanszírozásban részesülnek ezen szolgáltatók, illetve jogszabályban meghatározott módon ugyanolyan kedvezményekre és pályázati lehetőségekre jogosultak, mint a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók.

A törvény lehetőséget biztosít a jövőben arra, hogy ha a háziorvos, házi gyermekorvos, az alapellátást nyújtó fogorvos a meglévő szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi vizsgával is rendelkezik, akkor az egészségbiztosítóval arra is finanszírozási szerződést köthet, amennyiben azt kezdeményezi.

A praxisjog adásvételének megkönnyítése érdekében a módosítás tartalmazza, hogy a finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megszerzésére is felhasználható. Szintén a praxisjog könnyebb megszerzése érdekében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki.

Az egészségügyi alapellátásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy kedvezményekkel ösztönözze a részvételt az állami szűrővizsgálatokon. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása ezzel összhangban előírja, hogy amennyiben a biztosított - igazoltan - részt vesz nem kötelező, az állam által szervezett szűrővizsgálatokon, elsőbbséget élvezzen a várólistához, előjegyzési listához kötött, a szűréssel érintett, abból eredő szolgáltatások igénybevétele esetén.

Módosították az egészségügyről szóló törvényt is azzal, hogy a települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kell települési egészségterv kidolgozásáról és annak megvalósításáról. A részletszabályokat miniszteri rendeletben határozzák meg, a megfelelő felkészülés érdekében a rendelkezés 2016. január 1-jén lép hatályba.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság közleménye

Kormányzati prioritás egy fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása, ennek érdekében a lakosságközeli ellátások – alapellátás, járóbeteg-szakellátás – megerősítése, a pálya vonzóbbá tétele az alapellátás szereplői számára.

A Kormány ezért határozatban kérte fel az emberi erőforrások miniszterét, hogy az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú részét képező egészségügyi alapellátási rendszer működőképességének fenntarthatósága, valamint annak szakmai és finanszírozási szempontú megerősítése, a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás kapuőri szerepének erősítése, továbbá a lakosság egészségi állapotának javítása és a betegellátás színvonalának javítása érdekében vizsgálja felül az egészségügyi alapellátási rendszert és ennek alapján tegyen javaslatot az átalakítás irányaira.

A felülvizsgálat megtörtént és az alapellátás komplex feladatrendszerének szabályai, valamint a települési önkormányzatok alapellátással kapcsolatos feladatai új, önálló törvényben kerülnek kifejtésre. A törvényt széles körű szakmai egyeztetést követően a mai napon 151 igen szavazattal az Országgyűlés elfogadta. A törvény számos eleme a szakmai szervezetek javaslatára került be a rendelkezések közé.

A törvény előírja, hogy abban az esetben, amikor az önkormányzat vagy az önkormányzat intézménye minősül egészségügyi szolgáltatónak, tehát a finanszírozást ő kapja meg, annak felhasználásáról az érintett egészségügyi dolgozókat havonta tájékoztassa.

A törvény ösztönözni kívánja, hogy az alapellátást nyújtók lehetőség szerint igyekezzenek a szakellátásba történő beutalás nélkül már az alapellátásban ellátni a betegeket. Ennek érdekében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása kimondja, hogy – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgáltatók jogosultak legyenek a szakmailag megalapozott és költséghatékony beutalási tevékenységük alapján az Egészségbiztosítási Alapból külön díjazásra, amelyet az általuk nyújtott ellátáshoz kapcsolódó fejlesztési célokra fordíthatnak.

Az alapellátásról szóló törvény – 2016. január 1-jei hatállyal – lehetővé kívánja továbbá tenni, hogy amennyiben a háziorvos, házi gyermekorvos, alapellátást nyújtó fogorvos az adott egészségügyi alapellátás nyújtásához szükséges szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi szakképesítéssel is rendelkezik, a vonatkozó egészségügyi szakma finanszírozására finanszírozási szerződést köthessen.

A népegészségügyi szemlélet erősítése érdekében, a települési önkormányzatoknak az egészségfejlesztési irodák bevonásával gondoskodniuk kell a települési egészségterv kidolgozásáról és megvalósításáról. A megfelelő felkészülés érdekében a rendelkezés 2016. január 1-jén lép hatályba.

A praxisjog adásvételének megkönnyítése érdekében a módosítás tartalmazza, hogy a finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megvásárlására is felhasználható. Ez a szabály tehát lehetőséget teremt arra, hogy a praxisjog megvásárlása érdekében a finanszírozás keretében kapott összeget is felhasználja a praxisjog jogosultja. Szintén a praxisjog könnyebb megszerzéséért a Kormány az Országgyűléstől felhatalmazást kapott arra, hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki.

Az új alapellátási törvény mellett más jogszabályi intézkedés is született az alapellátásban dolgozók helyzetének további javítása érdekében.

Az Országgyűlés elfogadta a 2016. évi adótörvényeket, amelynek részeként az önkormányzat jogosult iparűzési adómentességet, kedvezményt megállapítani a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok és védőnők számára.